Már megint a szúnyogok - Örök küzdelem

A kórokozót 1937-ben fedezték fel Ugandában, s a hatvanas években vándorolt be hazánkba. Szúnyogok terjesztik: fertőzött madarakat csípnek meg, majd ezek az embereknek, illetve emlősállatoknak adják tovább a betegséget.

A kór – amely 2012 óta jelentésköteles fertőző betegség Magyarországon – többnyire nem okoz súlyos panaszokat. A megbetegedések négyötöde szinte észrevétlenül lezajlik, míg másoknál influenzaszerű tünetek (láz, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg kiütések) jelentkezhetnek. A gyenge immunrendszerűeknél vagy a súlyos, krónikus betegségben szenvedőknél léphetnek fel olykor veszélyes szövődmények (agyvelő-, agyhártyagyulladás), de ez az ezres nagyságrendű fertőzések mindössze egy százalékát jelenti.

A fertőzések jellemző időszaka a nyár és az ősz. A kórt csak a szúnyogok terjesztik, állatokról sem emberre, sem másik állatra nem terjed, mint ahogyan emberről emberre sem, azonban egészségügyi beavatkozások – véradás, transzplantáció – révén a vírus bejuthat a szervezetbe. A vírus elleni emberi oltóanyag még nem áll rendelkezésre. A fertőzést megelőzni úgy lehet, ha elkerüljük a szúnyogok kedvelte vizes, mocsaras-sáros területeket, illetve, ha szúnyogriasztókkal, megfelelő ruházattal védekezünk a csípés ellen. Viszont a lovak között komoly pusztítást okozhat: a fertőzöttek csaknem egytizede elpusztul, a többi általában maradandó idegrendszeri károsodást szenved.

Az állatok számára szerencsére már létezik a kórt megelőző vakcina.