Szenti Tibor, Vitéz Lovag Rithnovszky János portréjával és még sok más érdekes emberrel - Önre vár a Kalendárium!

EGÉSZ ÉVRE kínál sok hasznos tudnivalót és izgalmas olvasmányokat a Szabad Föld 2017-es Kalendáriuma. A vidék családi hetilapjának évkönyvében igyekeztünk olyan embereket bemutatni, akiket tevékenységükért sokan becsülnek.

Ország-világDulai Sándor2016. 11. 11. péntek2016. 11. 11.
Szenti Tibor, Vitéz Lovag Rithnovszky János portréjával és még sok más érdekes emberrel - Önre vár a Kalendárium!

Ilyen ember Szenti Tibor, akiről Vallomások a jövőnek címmel készült portré. A Hódmezővásárhelyen élő, 77 esztendős író, néprajzkutató nélkül sokkal kevesebbet tudnánk a tanyákról, a szántóvető ember, a nép életéről. A tanya, a Parasztvallomások és más kitűnő művek szerzőjének munkásságát fotói, szépirodalmi kötetei, forgatókönyvei, filmjei teszik teljessé.

– A nyáron emlékművet avattunk Kardoskút-Pusztaközpontban, a Fehér-tó partján – mondja egyebek közt. – Ott állt az 1883 decemberében – az országban talán elsőként – megalakult külterületi Baraczkosi Olvasókör, a szintén még a XIX. század végén megépült Fehér-tói iskola és az 1930-ban épített református imaház épülete. A szellem és a lélek három háza egymás mellett, egymáshoz szorosan kapcsolódva. Itt már százhúsz évvel ezelőtt is minden gyerek megtanult írni, olvasni, számolni...

Hódmezővásárhelyen a két világháború között egy időben száz olvasókör működött, s ebből hatvan a tanyavilágban...

A hajdani hétezer tanyából azonban a nagy vásárhelyi Pusztán mára körülbelül négyszáz olyan maradt, ahol mezőgazdasági tevékenység folyik. És az embereket Szenti Tibor szerint nem a szavak, hanem csak a megélhetés tarthatja meg a tanyán, a kisebb településeken. Ezért hozták létre három évvel ezelőtt a vásárhelyi Puszta két anyavárosának, Hódmezővásárhelynek és Orosházának, valamint a környék hét falujának az önkormányzatával a Vásárhelyi Pusztai Szövetséget, amely ma jogi személyként Vásárhelyi Pusztai Egyesület néven, lényegében termékértékesítő szövetkezetként működik.

A gyógynövény-feldolgozással és értékesítéssel foglalkozó Herbária Zrt., amelynek Székkutason már korábban is működött egy kisebb üzeme, tavaly százmillió forintos beruházással átadott egy modern szárítót és feldolgozóüzemet laborral, automata gépsorokkal. A kamillából, vagyis az orvosi székfűből és más gyógynövényekből készítenek – exportra is – kiegészítő gyógyszereket. Ez munkát és munkahelyet ad több itt lakónak. Székkutashoz hasonlóan nagyon szépen fejlődik Derekegyház vagy Pusztaföldvár, példájuk bizonyítja, hogy a kisebb településeken is vannak lehetőségek, csak meg kell találni azokat...

A 86 éves Vitéz Lovag Rithnovszky János, akiről Soha fel nem adni címmel írtunk, Budapesten él. A vitézi és lovagi címet '56-os tetteiért kapta. A vak ember a Táncsics-kör alapítójaként részt vett a forradalomban, s emiatt megfosztották kedvezményeitől, kizárták a Vakok és Gyengénlátók Szövetségéből is. Ő azonban olyan dolgot vitt véghez, ami megkönnyíti sok társa életét. Huszonegy évesen, katonaként érte „robbanásos baleset”, négyszer hozták vissza a klinikai halálból. Megvakult, a bal karját amputálni kellett, a robbanás súlyos halláskárosodást okozott, az egyensúlyérzéke is megromlott. Hónapok teltek el, mire elhagyhatta a kórházat.

– Még a baleset előtt láttam egy NDK-s filmet, amelyben vakokat segítő kutyákat mutattak be – meséli. – Ez később újra eszembe jutott, tájékozódni kezdtem, hogyan tudná a kutya az én és a többi vak életét is segíteni. Volt, amit átemelt a német módszerből, de olyan is, amiben saját rendszert alakított ki. Talán a legfontosabb különbség a két iskola között: – Az én kutyáimmal ellentétben a német ebeket csak ritkán látni farokcsóválva...

Vakvezetőkutya-iskola hiányában megkérte a feleségét, mutassa meg, melyek azok az utcarészek a lakásuk környékén, ahol valamilyen akadály van: sitt vagy bármi egyéb, ami veszélyeztetheti a vakot.

– Minden reggel négykor keltünk, és elmentünk a kutyával ezekre a helyekre. Megtanítottam neki, hogyan jelezze és kerülje ki az akadályt, miképpen vezessen el mellette balesetmentesen, hogyan tanulja meg, mennyivel nőtt meg a mérete azzal, hogy engem is vezet – emlékezik.

Így jutott el odáig, hogy megalapította Magyarország első vakvezetőkutya-iskoláját, amelynek az akadálypályája az ő nevét viseli. Vizsgarendszert dolgozott ki. Új módszert vezetett be: a kutyához választják az embert – és nem fordítva –, időt szánva arra, hogy két hasonló személyiségű élőlény kerüljön össze...

Róluk és még sok érdekes emberről olvashat, aki megvásárolja a 2017-es Szabad Föld Kalendáriumot!

Kedves Olvasónk, keresse a vidék hetilapjának Kalendáriumát!
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek