Fókuszban a nyugdíjak - Ne várjunk az államra!

A magyar pénzügyi tudatosság átlag
alatti – az OECD egy nemrégiben
közölt felmérése szerint. Az öngondoskodás
területén bőven van
még mit behoznia honfitársainknak. A tájékozatlanságról
árulkodik az, hogy a lakosság
32 százaléka otthon tartja a pénzét, 44 százalékuk
pedig nem ismeri a különböző befektetési
formákat – erről Balog László pénzügypolitikáért
felelős helyettes államtitkár
beszélt a Portfólió Öngondoskodás konferenciáján.

Szerinte az öngondoskodási formák
közül az egyik legbiztonságosabb megoldást
az önkéntes nyugdíjpénztárak jelentik. Előnyük,
hogy olcsón, hatékonyan és jól érthetően
működnek, alacsony jövedelem mellett
is reális nyugdíj-megtakarítási terméket jelentenek.

Az önkéntes kasszák iránti fokozott
lakossági keresletet mutatja, hogy 2007-ben
a befizetések kétharmadát a munkáltatók
adták, míg tavaly már 58 százalék a tagoktól
érkezett.

Másképp látja ennek a megtakarítási formának
a hatékonyságát dr. Matatits Ágnes
nyugdíjszakértő, aki szerint az utolsó tíz
évben alábbhagyott az önkéntes nyugdíjpénztárakba
belépők számának növekedése
– a visegrádi országok közül nálunk veszik
igénybe a legkevesebben ezt az öngondoskodási
formát. Ennek okát egyrészt a nullás
hozamkörnyezetben kell keresni, másrészt
viszont az önkéntes pénztári szektor nem
nyugdíjmegtakarító, hanem adómegtakarító
szektor: csak az tud megtakarítani, akinek a
minimálbérnél magasabb jövedelem után
van adója – éves szinten összesen 280 ezer
írható jóvá az adóból –, vagy van mit befizetnie.

Ma a kis jövedelmű embereknek nem
lehet megfelelő ösztönzőt adni a megtakarításra.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK)
2015 második felében jelent meg a befektetési
piacon a lakossági állampapírokkal,
amelyek jelentős kiszorító hatást gyakorolnak
azóta is a megtakarítási termékek piacára.

Jelenleg az állampapírok alternatívája az
ingatlan, nem a részvénypiac – fejtegette
Szalay-Berzeviczy Attila, a Raiffeisen Bank
ügyvezető igazgatója. Várhatóan jön egy
ingatlanpiaci lufi, és az egyéb megtakarítási
termékeket fog előtérbe helyezni.

Ami az államadósságot illeti, a magyar
állam nehéz helyzetben volt öt évvel ezelőtt;
ezért is jött jól, hogy az állam az adósságát
elsősorban belföldi források finanszírozásával oldja meg, ezt segítik a lakossági állampapírok
– mondta el Barcza György, az ÁKK
vezérigazgatója. Most, hogy több hitelminősítőnél
is visszakerültünk a befektetési kategóriába,
változtatásokra készülnek. A piaci
szereplőkkel való egyeztetéseket követően a
központ úgy döntött, hogy a Kamatozó
Kincstárjegyek (KKJ) esetében a korábbi 100
bázispontról 80-ra, a Féléves Kincstárjegyek
(FKJ) esetében pedig 50 bázispontról 40-re
csökkentik a forgalmazóknak fizetett jutalékot,
a hosszú távú lakossági papíroknál
azonban megmarad a korábbi jutalékstruktúra.

Az ÁKK következő finanszírozási tervét
decemberben teszi közzé.

A munkáltatók és a politikusok nagy
része ma gyakran úgy tekint a nyugdíjasokra,
mint eltartandó generációs tehertételre –
állítja dr. Farkas András, a NyugdijGuru
News alapító főszerkesztője, aki szerint a jelenlegi
vezetésnek A, B, sőt C terve is van a
nyugdíjrendszer jövőjére. Az A terv az állami
nyugdíj szükség szerinti csökkentése és nehezítése,
a B terv a szülőtartás – ma Magyarország
az egyik legszigorúbb szülőtartási
rendelkezéssorozattal bír –, míg a C terv az
érdemi megoldás lenne: az előrelátás, amihez
az adójóváírás (maximálisan 280 ezer forint/év) mint ösztöke létezik.

A nyugdíj-előtakarékosságra három törvény
is kötelez: az ésszerűség törvénye –
nem normális, aki azt gondolja, hogy fölösleges
a nyugdíj-takarékosság –, az erkölcsi és
az írott törvény. Ma a 65 évnél idősebbek
aránya majd' 18 százalék, 2041-re pedig
várhatóan 28-ra nő. Ma egymillió unoka
hiányzik Magyarországon, ez 2040-re egymillió
eltartó hiányát fogja jelenteni. Farkas
András számításai szerint az első nyugdíj és
az utolsó nettó munkabér arányát jelentő
helyettesítési ráta jelenleg 66, de 2030-ban
50, 2041-ben pedig mintegy 30 százalék lesz.

Ez nem jelent mást, mint hogy az utolsó havi
nettó munkabérünknek csupán a 30 százalékát
kapjuk majd meg első nyugdíjként.

S hogy miért éppen a 2041-es év lesz a
nyugdíjrendszer fordulópontja? A válasz
egyszerű: a gyes-korosztály akkor megy
nyugdíjba, a Ratkó-korosztály pedig még
akkor is nyugdíjas lesz. Ezzel együtt az egymillió
meg nem született unoka hiánya azt
eredményezi, hogy már csak 9 havi nyugdíjkifizetésre
elegendő pénz lesz az államkasszában.