Jogi esetek: Harc a talált pénzért
Egy idős asszonynak nem született gyermeke, viszont a szomszédjaival kifejezetten jóban volt. Ezért még a kilencvenes évek elején végrendeletet írt, amelyben a szomszédokra hagyta a házát, illetve az „abban fellelhető valamennyi ingóságot”.
Pár évvel később nyitott egy bankszámlát, majd újabb néhány év után a házát – a holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten – 2,5 millió forintért eladta a szomszédjainak. Sokáig élt, kilencvenöt évesen halt meg. A bankszámláján ekkor majdnem 4,5 millió forint maradt. A hagyatéki eljárásban a közjegyző ezt az összeget a törvényes örökösnek – egy távoli, oldalági rokonnak – adta ki, méghozzá azzal az indokolással, hogy a bankszámlán lévő pénz nem a házban található ingóság, ezért arra a végrendelet nem vonatkozik. A szomszédok pert indítottak a bankszámlán maradt pénzért.
A szomszédok azzal érveltek, hogy a szöveget a favor testamenti – az úgynevezett akarati elv – alapján, vagyis a szöveg egészét és a körülményeket figyelembe véve, az örökhagyó feltételezhető akarata szerint kell értelmezni. Az asszony mindenét rájuk akarta hagyni, mert amikor a végrendeletet írta, akkor még nem volt bankszámlája, minden vagyonát az ingatlan és a benne található dolgok képezték.
A váratlanul felbukkant rokon, aki küzdött a már majdnem az ölébe hullott pénzért, a régi Ptk.-ra hivatkozott, amely szerint „a végrendelet kiterjedhet a vagyonra vagy annak egy részére”. Azzal érvelt, hogy az asszony, bár megtehette volna, nem nevezte ki a szomszédokat általános örökössé, hanem csak az ingatlanát és az ingó dolgait hagyta rájuk, de még ezek közül is csak azokat, amelyek az ingatlanban találhatók. Ráadásul a bankszámlapénz se nem ingó, se nem ingatlan dolog, vagyis nem vonatkozott rá a végrendelet.
A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a szomszédok az asszony általános örökösei lettek-e a végrendelettel, vagy csak egyes vagyontárgyakat örököltek.
Arra jutott, hogy a végrendeletek értelmezésének alapvető szabályát, az akarati elvet is figyelembe véve általános örökösnevezésnek minősül, hogyha az örökhagyó a végrendelet írásának pillanatában meglévő összes vagyonát ugyanarra az örökösre hagyja. Ezért a bankszámlapénz – mint az örökhagyónak a bankkal szemben fennálló követelése – általános örökösként a szomszédokat illeti.
