Jogi esetek: Hibázott a földhivatal?

A széljegyzet rákerült a tulajdoni lapra, a bejegyzési eljárást azonban a földhivatal szeptember végén megszüntette egy kavarodás miatt (nem fizették be az eljárási díjat). Időközben az adós – feltehetően nem tiszta szándékkal – az ingatlant megpróbálta eladni. A vevő október elején a közjegyző segítségével az ingatlan-nyilvántartás elektronikus rendszeréből, a Takarnetből lekérte a tulajdoni lapot, amelyen semmilyen utalás nem volt a jelzáloghitelre. Úgy látszott, minden rendben, ezért a vevő kifizette a vételárat.

Novemberben a hitelező kérelmére a jelzálogbejegyzést megszüntető végzést visszavonta a földhivatal, és decemberben bejegyezték a jelzálogjogot, méghozzá a májusi dátummal. Az új tulajdonos bejegyzését viszont megtagadták. A kavarodás végére így állt a helyzet: a vevő kifizette a vételárat, de nem jutott hozzá az ingatlanhoz, ami a hitelező jelzálogjogával terhelten az eladó nevén maradt. A vevő próbálta visszaszerezni a pénzt az eladótól, de nem járt sikerrel. Ezért beperelte a földhivatalt azzal, hogy az általuk vezetett nyilvántartás hibája miatt ment bele az üzletbe, mivel azt hitte, hogy az ingatlan a hiteles tulajdonilap-másolatnak megfelelően per- és tehermentes – az ebből fakadó kárért pedig a földhivatal tartozik helytállni.

A földhivatal a bíróságon azzal érvelt, hogy az ingatlan tulajdoni lapja szöveges megjegyzésként tartalmazta, hogy megszüntették a jelzálog- bejegyzési eljárást, vagyis a folyamatban lévő ügyről lehetett tudni. Viszont a közjegyző által a Takarnet rendszerből lekért tulajdoni lapokon ez a szöveges megjegyzés nem szerepelt. A földhivatal azt mondta, hogy a nyomtatott változatot módosíthatták, de bizonyítani nem tudta. Ezért első fokon elbukta a pert. A másodfok és a Kúria azonban megvédte a földhivatalt azzal, hogy az adataikat tartalmazó Takarnet rendszert – amiből szinte minden ügyvéd, közjegyző dolgozik – nem ők működtetik, hanem a Földmérési és Távérzékelési Intézet. Ezért a kárt biztosan nem a földhivatal okozta – mondta a bíróság –, függetlenül attól, hogy jók voltak-e az elektronikus rendszerben az adatok vagy nem. Ami nagyjából azt jelenti, hogy a földhivatali nyilvántartás hibái miatt csak akkor lehet kártérítést kérni, ha az adatokat nem elektronikus úton szerezték be.