Szolidaritási sarcok - 'Továbbra is velünk finanszíroztatják azt, ami már nem a miénk'

Horváth Jácint, Nagykanizsa DK-s önkormányzati képviselője néhány napja a városi testület ülésén feltette azt az egyszerű kérdést: „És mostantól ki újítja fel az iskoláinkat?”

Jogos észrevétel, országos dilemma is lehet. Az iskolaépületek ugyanis maradnak az önkormányzatok tulajdonában, de – mivel az állam az új működtető – már nem jár nekik normatíva, ugyanakkor szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük. Kicsit olyan ez, mintha egy ingatlanbérlő úgy gondolkodna: kiveszi ugyan a lakást, ám fizesse helyette a rezsit a tulajdonos.

Mindenesetre Horváth Jácintnak azt felelte a kanizsai polgármester, Dénes Sándor: a mindenkori iskolaüzemeltető feladata a fejlesztés.

Csakhogy ez nem derül ki az iskolák átvételéről szóló, az állam és az önkormányzat közti szerződésből. Másrészt a szolidaritási adóval továbbra is velünk finanszíroztatják azt, ami már nem a miénk – fakadt ki a Szabad Földnek Horváth Jácint.

Megkérdeztük az „adófelelős” Nemzetgazdasági Minisztériumot is. Sajtóosztályától megtudtuk: hozzájárulást csak azoknak az önkormányzatoknak kell fizetniük, ahol a helyi adóbevétel egy lakosra eső mértéke meghaladja a harminckétezer forintot. Amennyivel az több, annyival fizetnek arányosan többet. Amúgy 166 település kerülhet bele e körbe. Nagykanizsa is.

A szabadon felhasználható iparűzésiadó-bevételünknek több mint tíz százalékát elhappolhatja így a kormány. Ez 440 millió, ennyit vesznek el városunk jövőjétől 2017-ben – magyarázza Horváth Jácint.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné szerint ez a döntés jogilag megtámadható:
– Az önkormányzatok eddig saját forrásból üzemeltették az iskolákat, nem a központi büdzséből. Azaz: tőlük semmiféle pénzt nem szedhetne el az állam, neki magának kellene előteremtenie a működtetés költségeit. Akkor miért veszi el a városoktól mégis? Csak.

De a települések a bíróságokhoz fordulhatnak, hiszen a szolidaritási hozzájárulásnak semmiféle jogi alapja nincs.