Szülinapos öreg medvénk - Köszöntő

Amikor Alan Alexander Milne angol író megvásárolta őt egy áruházban, Micimackónak még sejtelme sem volt arról, hogy eljön az idő, amikor kék léggömbje nélkül is szárnyára veszi a világhír, saját csillagot kap Hollywoodban a hírességek sétányán, Soroksáron pedig utcát neveznek el róla.

Akkor 1921-et írtak. Az egyszerű szalmamackó – a keresztségben eredetileg az Edward nevet kapta – szülinapi ajándékként költözött be Milne kisfia, az egyéves Christopher Robin gyerekszobájába. A népszerű londoni író – akit mindaddig szatirikus esszéiről, színdarabjairól és regényeiről ismert a nagyérdemű – attól kezdve szórakoztató mackómeséket kezdett publikálni kisfia és a maci képzeletbeli kalandjairól olyan neves lapokban, mint a Vanity Fair vagy a Punch magazin. A történetfolyam pár év alatt könyvvé terebélyesedett, az első kiadása 1926. október 14-én jelent meg Winnie-the-Pooh címmel. A Százholdas Pagony lakóit a kor egyik legnevesebb rajzolója, E. H. Shepard keltette életre a papíron.

Amúgy Edward mackó csak ideig-óráig hallgatott az eredeti nevére. Ötéves korában ugyanis Christopher ellátogatott az állatkertbe, ahol annyira lenyűgözte a Winnipeg nevű feketemedve, hogy a saját mackóját is Winnie-re keresztelte. (A Pooh ragadványnév pedig állítólag egy hattyútól származik, akit egy nyaralás alkalmával naponta etetgetett.)

A többi meseszereplő – Füles, Malacka, Kanga, Zsebibaba – is a gyerekszoba dédelgetett lakói, puha plüssállatok voltak, akiket a családtól és a szomszédságtól kapott ajándékba a kisfiú.

A magyar olvasók először 1935-ben találkozhattak a bájosan bumfordi medvével. Noha sokáig Karinthy Frigyes érdemének tulajdonították a fordítást, az igazsághoz tartozik, hogy az író meglehetősen gyengén beszélt angolul. Annál jobban a nővére, Emília, aki a fáma szerint 15-20 nyelven fordított oda-vissza – s mellesleg gépírónőként kereste a kenyerét. A mackósztori nyersfordítását neki köszönhetjük, ahogy hősünk magyar nevét is, az Emíliából becézett Micit. (Christopher Robin pedig Róbert Gida lett.) Karinthy csak ezután vette kezelésbe a művet, s kerekített belőle zseniális nyelvi bravúrokban, szójátékokban bővelkedő átdolgozást, ami sokak szerint jobb, mint az eredeti.

Mindeközben történt egy és más a mackó háza táján. 1930-ban egy Stephen Slesinger nevű amerikai producer megvásárolta a könyv megfilmesítési és kereskedelmi jogait potom ezer dollár és a bevétel kétharmada fejében. Elkészíttette az első Micimackó-mozgóképet, -babát, -társasjátékot, -puzzle-t, -dalt és -rádióműsort. Winnie-vel jó lóra – bocs’, mackóra – tett. Állítólag egy éven belül már 50 millió dolláros bevétel ütötte a markát. Halálát követően, 1953-ban a felesége örökölte a jogokat, akitől aztán Walt Disney vásárolta meg nyolc évvel később. S már tudhatjuk: amihez Disney nyúlt, az arannyá változott.

Manapság a Micimackó-filmek, -figurák, kereskedelmi cikkek piaca éves szinten milliárdos bevételt hoz a cégnek, amely 2001-ben a szerzői jog lejártáig, 2026-ig, 240 millió fontért teljes egészében megszerezte a mackóval kapcsolatos rajzfilmkiadási és egyéb jogokat.

A csekélyértelmű medvebocs történeteit több mint 50 nyelvre fordították le. Szülőatyját, Milne-t is ő tette halhatatlanná – mint utóbb kiderült, az író nagy fájdalmára.

Mert hiába írt megannyi verset, szatírát, regényt meg színdarabot, a Micimackó sikerével egyetlen művéé sem vetekedhetett – nevét a gyermekkönyvírók közt jegyezték.

1952-ben szélütés érte, ezt követően élete végéig ápolásra szorult. Épp 60 éve, 1956-ban hunyt el. Christopher Robin pedig évekkel később önéletírásában arról vallott, hogy sokáig neheztelt az apjára, amiért mesehőssé tette, nyomasztotta ez a fajta hírnév. Ő 1996-ban távozott az élők sorából.

Milne 1928-ban tett pontot a történetek végére, a Micimackó-rajongók azonban kitartóan reménykedtek a folytatásban. Számtalan író ajánlkozott, hogy tovább írja a klasszikussá érett sztorit, mígnem egy brit írónak, David Benedictusnak sikerült meggyőznie a jogutódokat, így 2009-ben Micimackó visszatérhetett a Százholdas Pagonyba.

Kilencven év alatt fikarcnyit sem öregedett a csacsi medve. S az olvasó azóta töri a fejét, miért is kedveli annyira. Talán, mert minden egyes mondatából a szeretet, az összetartozás, a barátság fontossága sugárzik.