'Egyre többen ápolják ismét ezt a szép hagyományt'

Türgyei Mária, Karád: A karádi fehérhímzés címmel két évvel ezelőtt jelent meg Tautner Ilona gyűjtése, aki már az 1930-as években sokat tett a karádi hímzésért. Falunkat nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is sokan megismerték a hímzéseiről. Örvendetes, hogy Karádon 2016-ban Horváth Józsefné vezetésével ismét megalakult a hímzőkör. A kézimunkákból kiállítás is nyílt. A szakkörbe nemcsak karádiak, hanem a környező falvak asszonyai is eljárnak. A technikát elsajátítják az itt letelepedett és ide látogató külföldiek – főként angolok, németek – is. A hímzőkör tagjai járják az országot, részt vesznek a művészeti találkozókon, bemutatókat és foglalkozásokat tartanak.

Tautner Ilona nénihez hasonlóan – aki a karádi minták előnyomásával a faluban nagyon sok asszonyt juttatott pénzkereseti lehetőséghez – többen zsűriztetik munkáikat, szeretnének népi iparművésszé válni. Gerencsérné Krutek Anikó a mezőkövesdi Kis Jankó Bori Országos Hímzőpályázat különdíjasa. Három kisgyermek édesanyja, és az otthoni munkákban, a gyermeknevelésben mindig számíthat a férjére.

A hímzőkör aktív tagja a tizenéves Orsós Zoltán is, aki édesanyjának a foglalkozásokon virágmintás ajándékot készített. Szívbetegsége után a hímzőkörben találta meg újra önmagát Molnár Józsefné.

Pap Attila virágtartókra mintázott meg 180 viráglevelet. Még jól emlékszem Strángli Jánosné Bözsi nénire, akit fiatalabb koromban gyakran meglátogattam; ameddig a szeme bírta, nagyon szép terítőket varrt. Már-már úgy tűnt, nem lesz, aki hímezzen Karádon, de hál’ istennek, ma egyre többen ápolják ismét ezt a szép hagyományt.