Gyógyhellyel kínálták, ezzel harmincra nőtt a számuk - Izland után Magyarország a második!

Hogy morgolódtak a Zala megyei kehidaiak, amikor jó ötven éve, 1964-ben feltűntek a környéken a kőolajvállalat munkásai, s fúrni kezdtek a mélybe! Nem akartak „olajközséget” a helyiek. Másodszor akkor hüledeztek, amikor a fúrásokkal 46 Celsius-fokos termálvíz tört föl a földből. Pontosan húsz évvel később aztán megépült a termálfürdő első részlege. Bővítették folyamatosan. Utóbb már magánberuházók.

Pár hete pedig hivatalosan is gyógyhely lett Kehidakustány.

A kiemelt gyógyminősítésről az ÁNTSZ dönt. Ilyenkor – egyebek mellett – figyelembe veszik, hogy a település az egészségügyi rendeletben meghatározott „természetes gyógytényezővel” rendelkezik- e, ilyen a gyógyvize, de az éghajlata is. Nézik azt is, megvannak-e a „gyógyintézményi feltételek”, mondjuk, gyógyfürdő, gyógyszálló. Fontos, hogy a gyógyítás zavartalan legyen. Nem mellesleg: a gyógyhellyé nyilvánítást az adott képviselő-testület kezdeményezheti.

Az ÁNTSZ-től a Szabad Föld azt is megkérdezte: a hatóság visszavont-e bármikor is gyógyfürdő-minősítést. Kiderült, az elmúlt két évtizedben nem fordult elő ilyesmi. Megtudtuk azt is: jelenleg nincs beérkezett kérelem az ÁNTSZ-nél gyógyfürdő- besorolás kapcsán.

Egyébként Izlandon van a legnagyobb felszíni termálvízkészlet a világon. A második hely Magyarországé.