Jó lóra tettek: romantikus kalandfilm készül a legendás Kincsemről

Amikor felhívták Herendi Gábort, azt mondták: „Ez a te filmed, neked kell megcsinálnod.” A producerek szavai jólestek a rendezőnek. Vállalta a Kincsem-sztorit, amit Hegedűs Bálinttal írtak filmmé.

– Csak közben jön rá az ember bizonyos nehézségekre. De az akadályt én sosem gátnak látom, hanem feladatnak, amelyet meg kell ugrani. Egy ló is így áll a versenyhez – mosolyog Herendi Gábor.

Komoly produceri feladványt jelentett
a rendezőnek, miképpen lehet
kortárs a nézőpont, modern egy
kosztümös film.

– Hiába idéz régi kort, a film nem lehet ódivatú. Nálunk a múlt század „csupán” díszlet, a figurák sem porosak, gesztusaik, mozdulataik maiak, humoruk eleven, párbeszédük friss. Másfelől: a közönség 2017-ben olyan filmre kíváncsi, amely technikájában és dinamikájában is 2017-es – vetíti előre a Kincsem képvilágát Herendi.

Példát is mond. A lóversenyeket elképesztően körülményes rögzíteni. Egy telivér 80-90 kilométeres sebességgel vágtat. A pályák mellett nincs betonút, ahonnan kamerával követhetnék a száguldást. Különleges technikát alkalmaztak. A nyitott dzsipen a kamerát az úgynevezett giroszkóp vezérelte, amely kiegyenlíti a rezgést. Bármennyire rázkódott is az autóval a göröngyös terepen Szatmári Péter, a film operatőre, a kép mindvégig stabil maradt. A giroszkópos kamera viszonylag új találmány. A NASA fejlesztette ki a filmiparnak 2003-ban a Seabiscuit nevű legendás amerikai versenylóról készült mozihoz, amely nálunk Vágta címmel ment.

Herendi azt is említi: filmjükben Kincsemet több ló is „alakítja”.

– Szakembereink szóltak előre: ha egy telivér elrajtol, alig megfékezhető. Nincs olyan, hogy leállítjuk azt a jelenetet, majd újravesszük vele. Hamar rádöbbentünk: a telivérek két versenykört bírnak naponta, ezzel „kifutják” magukat. Nekünk ellenben tizenkét órás volt a munkanapunk. Vagyis meg kellett sokszoroznunk a lovak számát. Váltottuk tehát a címszereplőt is, hogy többször is felvehessünk futamokat. Kincsemnek volt egy fehér folt a homlokán. Egyik sminkesünk vállalta: újra és újra ráfesti ezt a „lószereplőkre”, hogy hasonlóvá maszkírozzuk őket. Mondhatjuk, új szakma született a film kapcsán: lósminkes.

A versenypályát és tribünjét, amely az 1870-es éveket idézi – ekkor játszódik a történet – Dunakeszi-Alagon, a lovas gyakorlópályán építették fel. Pontosabban annak csupán az ötödét. Aztán számítógépes animációval kiegészítették, hogy a filmen teljesnek és monumentálisnak tűnjön.

De Bécs mellett is forgattak. Ott ugyanis van egy derbipálya korabeli lelátókkal. Vigyáznak rá, nem használják. A magyar filmesek mégis kibérelhették.

Épp a menekültáradat idején indult oda a stáb a rengeteg kamionnal. Kénytelenek voltak Sopron felé kerülni, vitték a 600 statisztát is buszokkal. Öt napig 25 fodrász, 25 sminkes, 40 öltöztető dolgozott velük folyamatosan.

Herendi Gábor azt mondja: Bárdosi Ibolyának – ő tervezte a Magyar vándor című filmjének jelmezeit is – már rég Hollywoodban lenne a helye.

– Régen posztóból szabták a ruhákat, Ibolya most bőrből: a XIX. század végi viseletet ötvözte a modern stílussal. Ezzel is izgalmassá vált a látvány. Ám csak a főbb szereplők jelmezeit készítettük mi, a többiekét nemzetközi kölcsönzőkből szereztük be. A statisztaválogatásnál arra is figyelnünk kellett: mivel régen alacsonyabbak voltak az emberek, a jelmeztárak korhű öltözékei kisebb méretűek.

A Kincsem romantikus kalandfilm: valós szereplőkkel, ám fikciós történettel. Például szerelmi szálat is fűztek Blaskovich Ernő gróf és Klára von Oettingen közé. Előbbi Kincsem tenyésztője, tulajdonosa, utóbbi a gróf ellenségének a lánya. Nagy Ervin és Petrik Andrea alakítják őket.

Kincsem amúgy 1876-ban került Gödre, Hesp Róbert idomítótelepére, innen kezdte vágtáját a világhír felé. Hesp angol farmer fia volt, lótrénernek jött ide, tökéletesen megtanult magyarul. Őt Gyabronka József formálja meg a filmben.

Nagy Ervin és Petrik Andrea korábban nem tudtak lovagolni, a forgatás kezdetére mindketten megtanultak.

– Ervin ki sem akart szállni a nyeregből. A legveszélyesebb jeleneteket is vállalta volna. Nem engedtem neki, féltettem. Azokban a részekben kaszkadőr helyettesíti – meséli Herendi.

S amúgy melyik a rendező számára a legnehezebb epizód?

– Az a monumentális jelenet, amelyben felgyújtanak egy kastélyt. Ilyen akciójelenetet még soha nem forgattam.

Herendi Gábor a Kincsem premierje után sem pihen. Készül a Valami Amerika harmadik részére.