Jogi esetek: Bedőlt hitel

Egy házaspár még a gazdasági válság kezdete előtt hitelt vett fel, a jelzálogot a nő szüleinek a házára terhelték. A pár egy idő után elvált, s megállapodtak abban, hogy a hitelt a továbbiakban fele-fele arányban fizetik.

Ország-világDr. Tanács Gábor2017. 01. 18. szerda2017. 01. 18.
Jogi esetek: Bedőlt hitel

A férfi azonban egyszer csak jelezte, hogy elvesztette az állását, nem tudja fizetni a rá eső részt. Mindössze négy hónap alatt a nő is összeroppant a törlesztőrészletek súlya alatt, és szólt a szüleinek, hogy ő sem tudja fizetni a hitelt, aminek a biztosítéka az ő házuk.

Az idős szülők ekkor a kezükbe vették az ügyintézést, és egy hónap alatt eladták a házukat, kaptak érte 18 millió forintot, amiből tizenkettőt kapott a bank. Majd megkeresték a volt férjet, hogy akkor a kifizetett tartozásból a rá eső 6 millió forintot egy összegben fizesse meg nekik.

A kereset alapja az volt, hogy a férfi szerződésszegést követett el, amikor egyszerűen abbahagyta a részletfizetést. A felperesek ebben az értelmezésben átvállalták a vejük tartozását, aki most ezért tartozik helytállni. A végső érv pedig a Ptk. 259. paragrafusa volt, amely azt írja, hogy ha a zálogtárgy tulajdonosa nem ugyanaz, mint a jelzáloggal biztosított szerződés kötelezettje (vagyis nem ő az adós), s ha a jogosult (a bank) a zálogtárgyból kielégítést nyer, akkor a követelés mindenestül a tulajdonosra száll.

Az exvő viszont azzal érvelt, hogy szerződésszegést nem követett el, mert nem szerződött az apósáékkal, akik fölöslegesen és kéretlenül bontották fel a hitelszerződést, hiszen már szerzett munkát, tudna újra törleszteni. Tartozásátvállalásról szó sem lehet, hiszen arról meg kell állapodni azzal is, akinek a tartozását átvállalják.

Másrészt a bank nem mondta fel a szerződést, hanem az apósáék előtörlesztettek, vagyis a bank nem a zálogtárgyból nyert kielégítést, így a Ptk. 259. § nem jön szóba. De ha mégis, akkor sem kérhetnek az apósék egyösszegű fizetést, hiszen őket is ugyanazon jogok illetik meg, mint korábban a bankot – vagyis, hogy a vejük havonta törlessze a tartozását.

A fő kérdés tehát nem az volt, hogy jár-e pénz az apóséknak, hanem hogy mennyi és milyen ütemezésben. Ez pedig a jogalaptól függött. A bíróság végül azt mondta ki, hogy a felpereseket a Ptk. 259. §-a alapján megilleti az egyösszegű fizetés. Ugyanis az adóstárs és szülei közbenjárása nélkül a vő több hónapi nemfizetése miatt a szerződést a bank felmondta volna, és így a bank számára is egyösszegű fizetést kellett volna teljesítenie.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek