Jogi esetek: Nem kívánt kamerák

Az alföldi tanya mellé felhúztak egy bevásárlóközpontot, annak a homlokzatára pedig felszereltek négy biztonsági kamerát.

Ország-világDr. Tanács Gábor2017. 01. 12. csütörtök2017. 01. 12.
Jogi esetek: Nem kívánt kamerák

A tanyán élő család nehezményezte, hogy az életüket folyamatosan figyelik a kamerák, és kérték, hogy azokat szereljék le. A cég először nem is nagyon akart foglalkozni velük, mondván, hogy a kamerákra vagyonvédelmi okokból szükség van, és kész.

A család öt év könyörgés után megkérte az adatvédelmi ombudsmant, foglaljon állást az ügyükben, s az alapjogi biztos azt mondta, hogy az áruháznak ki kell takarnia a tanyát a kamerák látószögéből. Az áruház ezt részben meg is tette: egyrészt a kamerák üvegbúráját kívülről lefestették ott, ahol velük a tanyára lehetett látni, másrészt szoftveresen is szűkítették a kamerák látószögét. A tanya lakói azonban úgy vélték, a megfigyelésük lehetősége még mindig fennáll, ezért bírósághoz fordultak, hogy az egyrészt ítéljen meg nekik nemvagyoni kártérítést, másrészt tiltsa el az áruházat a további jogsértésektől és kötelezze a kamerák leszerelésére.

A kereset jogalapja az volt, hogy a család szerint az áruház megsértette a magánlakás sérthetetlenségéhez, a személyes adatok és a képmás védelméhez fűződő jogaikat. Ez a jogsértés pedig addig nem ér véget, amíg akár az elvi lehetősége is fennáll annak, hogy a szomszédokról képfelvételt készítsenek a biztonsági kamerákkal.

A bizonyítás során kiderült, hogy automatikus üzemmódban a négyből az egyik kamerán még mindig látszik a tanya, s hogy mind a négy kamerát kézi irányítással is lehet mozgatni, így pedig simán megfigyelhető a tanyaudvar bármelyikkel.

A cég azzal érvelt, hogy felismerhetően nem rögzítette a felperesek képmását, ezt a felperesnek bizonyítania nem sikerült, vagyis a személyes adatok védelmének joga és a képmáshoz való jog biztosan nem sérült, a magánlakáshoz fűződő jog sérelmét pedig a kamerák látószögének fizikai és szoftveres módosításával kiküszöbölték.

A bíróság úgy döntött, hogy a család magánlakáshoz fűződő joga sérült, mert elvileg fennállt a kamerás megfigyelésük lehetősége, ezért jár nekik nemvagyoni kártérítés. Azonban kevesebb, mint amennyit eredetileg kértek, mert a képmáshoz és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok megsértését nem bizonyították. A kamerákat nem kell leszerelni, csak a látószögüket úgy módosítani, hogy azokkal semmilyen módon ne lehessen a tanyáról képet felvenni.

Ezek is érdekelhetnek