Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A jó egri víz kizárólag a patikában születik – írták hajdan a jezsuiták, mert az ital, amit ma Egri vízként ismerünk, hajdan gyógyszerként volt használatos. Titkos receptúra szerint készült, számos kórra ajánlották „óránkint, míg a baj nem enyhül”, s az egri kofák is elkortyoltak egy-egy kupicával szíverősítőnek.
Kép: Egri víz italkülönlegesség alkoholos ital, Fotó: Üveges Zsolt
Főfájás, szédülés, ájulás, fülzúgás, kólika, csúzos bántalmak, tengeri betegség – ezeken kívül is ezernyi bajra ajánlották gyógyszerkülönlegességként az Egri vizet. „Gyors és biztos gyógy- és óvszerül szolgál a szenvedő emberiségnek” – reklámozta egy patikus jó 150 éve, s úgy vélte, főleg az orvost nélkülöző vidékiek és utazók számára lehet „hű társ”.
A jezsuiták már 1714-ben patikát nyitottak Egerben. A 14-féle növényi részből készülő Egri vizet feltételezhetően Simon Ferenc, egy betegápoló jezsuita fráter találta ki, aki patikai beosztást kapott a városban. Több medicinát talált fel az 1700-as évek közepén, s ezekkel távoli országokban is gyógyítottak. A neves orvospatikust hivatása miatt érte utol a vég: hívattak érte, hogy gyógyítson meg egy betegeskedő grófot, de utazás közben őt támadta meg a kórság, s meghalt. Az utóda bizonyára nem akarta a sírba vinni a titkot – vélte a téma kutatója, Sugár István –, ezért a jezsuita rendjük feloszlatása után átadta az egri „csodaszer” féltve őrzött receptjét az irgalmas rendi barátoknak. Az irgalmasok férfi betegeket gyógyító kórházat nyitottak Egerben, itt kezdődött az első magyar orvosegyetemi képzés is.
Szegfűszeg, szerecsendió, levendulavirág, citrom- és kakukkfű, narancs- és citromhéj – többek közt ezek alkoholos kivonata a régen gyógyhatásáért kortyolt itóka. Az Egri vizet előállító patikák vérre menő versengést folytattak egymással, melyiküké a valódi, míg végül 1904-ben az irgalmasok kapták meg a készítés kizárólagos jogát. A mellőzött gyógyszerészek azonban még évekig tiltakoztak a döntés ellen.
Nem ez az egyetlen híres alkoholos gyógyszerünk, eleink ismerték a „magyar királyné vizét” is. Ez rozmaringos borpárlat, amit a középkorban élt Erzsébet királyné a köszvénye kúrálására használt. „Ez testednek ellankadt erejét visszaadja” – ígérte az életvíz, melynek receptjét a legenda szerint a királyné – Nagy Lajos királyunk édesanyja – egy öreg remetétől kapta. A fűszeres „égett bort” – vagyis rozmaringszeszt – kortyolták és a bőrre is kenték, azzal illatosították magukat. Ennek emlékére nemrégiben egy magyar parfümőr modern parfümöt komponált ugyanezzel a névvel.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu