Lábunk között átnézve más a világ? IgNobelt ért a japán kutatók munkája

Az idén is kiosztották a Harvard Egyetemen az IgNobel-díjakat. A magyarul leginkább Bolond Nobel-díjnak nevezett elismerést a legfurább kutatásokért adják. Két díjazott kutatásnak magyarok a szerzői.

Ország-világMunkatársunktól2017. 01. 05. csütörtök2017. 01. 05.
Lábunk között átnézve más a világ? IgNobelt ért a japán kutatók munkája

Az egyikben megállapították, hogy a fehér lovakat kevésbé zargatják a böglyök. Szintén a fizika kategóriában díjazva azt kutatták, hogy a temetőkben miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez.

Az orvosi kategóriában tudósok bizonyították: amikor valakinek viszket valamije a teste bal oldalán, a viszketés csökkenthető, ha a tükörbe nézve a jobb oldalunkat vakarjuk meg ugyanott.

Egy nemzetközi kutatócsoport kapta a pszichológiai díjat. Ők a vizsgálatuk során több ezer hazudozót kérdeztek meg arról, milyen gyakran szoktak hazudni, s különböző szempontok alapján döntötték el, hogy hisznek-e nekik vagy sem.

A biológiai kategória győztese ideje nagy részét azzal töltötte, hogy a vadonban nem emberként, hanem néha hód, máskor vidra, szarvas, róka vagy madár formájában lakott. A kategória másik nyertese különböző műlábakat magára aggatva kecske módjára mozgott, s az állatokkal együtt rótta a környék dombságait.

Japán kutatók kapták az érzékelés kategóriában kiosztott díjat: jelentős erőforrásokat felhasználva kutatták, vajon másképp néznek-e ki a dolgok, ha lehajolva, a lábunk között nézve vesszük szemügyre őket.

Háromrészes önéletrajzi könyv vitte el az irodalmi IgNobelt: Fredrik Sjöberg svéd író az elpusztult, illetve még nem elpusztult legyek gyűjtésének szépségeiről írt több köteten át.

A közgazdasági kategória díjazottjai brit és új-zélandi szakemberek, akik arról értekeztek hosszasan, miféle személyiségjegyei vannak a kavicsoknak.

Ezek is érdekelhetnek