Nincs bocsánat

A decemberben véglegesített egyezmény értelmében Japán bocsánatot kért Dél-Koreától, egyúttal egymilliárd jenes (2,5 milliárd forint) segélyalapot hozott létre azoknak az idős dél-koreai nőknek a támogatására, akiket a japán megszállók a második világháború alatt szexuális szolgáltatásokra kényszerítettek.

Számos koreainak mindez kevés. Jóvátenni azt, hogy csaknem 200 ezer, nem ritkán 12-13 éves nőt kényszerített szexuális rabszolgaságra a japán hadsereg, pénzzel nem igazán lehet. Az áldozatok jogaiért küzdő szövetség 1992 óta minden szerdán tüntetést szervez a szöuli japán nagykövetség elé. Az ezredik tüntetésen, 2011-ben a követség előtt elhelyezték a Béke szobrát – Japán nagy elégedetlenségére. Múlt hónapban pedig a szobor mását Puszan városában, a japán főkonzulátus előtt állították fel ugyanők. Utóbbi kiverte a biztosítékot Tokióban, hát visszahívták a nagykövetüket és a főkonzuljukat. Továbbá Japán felfüggesztette magas szintű gazdasági tárgyalásait Dél-Koreával.

A magát felgyújtó szerzetesnél egy jegyzetet találtak, abban bírálta a Japánnal kötött megállapodást, amelyről Pak elnök egyoldalúan döntött, a szexrabszolgaságba taszított túlélők megkérdezése nélkül. Az eset nyilván nem segít a kapcsolatok normalizálásában. Azt mondják egyesek: egy háború akkor ér véget, amikor az utolsó résztvevője meghal. Igazuk lehet.