Többet költöttünk

Élelmiszerre és alkoholmentes italokra költöttük a legtöbbet tavaly is. Az egy főre jutó éves átlagos kiadás 240 ezer forint, ami csaknem 30 ezer forinttal több, mint 2014- ben. Tavaly az átlagos magyar több mint 55 kiló húst evett meg.

A háztartások második legnagyobb kiadása a lakásfenntartási költség. Erre átlagosan 210 ezer forintot költöttünk fejenként. A lakásfenntartási tételek egyik legnagyobb hányadát (29,3%), 61,1 ezer forintot a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a szemétszállítás és a közös költség jelentette.

Közlekedésre az összes fogyasztási kiadás 11,2 százalékát költöttük 2016-ban, ez átlagosan 109,3 ezer forint. Ebben nemcsak az üzemanyag ára, hanem a tömegközlekedésre, a helyi bérletekre fordított összeg is benne van. Egészségügyre a háztartások 87,7 százaléka költött, ha ezt is egy főre bontva nézzük, akkor egy átlag magyar 49,4 ezer forintot költött erre, 77 százalékát gyógyszerekre, a fennmaradót pedig járóbeteg-ellátásra és kórházi szolgáltatásra.

A fogyasztást az befolyásolja leginkább, hogy az adott háztartás mekkora jövedelemből gazdálkodhat, és minél nagyobb a keret, annál többet költ. A legszegényebbek (alsó jövedelmi ötöd) 146,2 ezer forintot költenek évente élelmiszerre, míg a leggazdagabbak 341 ezer forintot.

Tény az is, hogy a gyerekeket nevelők többet költenek. A gyermektelen háztartások többségében az átlagosnál magasabb életszínvonalon élnek, és a személyes célú kiadásuk is jóval az átlag (979 ezer forint) felett van, tavaly átlagosan 1 millió 201 ezer forintot költöttek magukra.

Ezenkívül az is befolyásolja a fogyasztási szokásainkat, hogy hol élünk. Budapesten az országos átlagnál (1 millió 321 ezer forint) 35 százalékkal többet költenek, 1 millió 783 ezer forintot, míg egy kisközségben élő éves fogyasztása nagyjából 831 ezer forint.