Visszaszámlálás - Megkezdődött

Megkezdődött az Európában menedéket kérő afgánok kiutasítása Németországból, Svédországból és Norvégiából. Az intézkedés a még októberben a kabuli kormány és az unió közötti ellentmondásos megállapodás következménye.

Ország-világMarkos Mária2017. 01. 16. hétfő2017. 01. 16.

Kép: Afghans, whose asylum applications have been rejected, arrive from Germany in Kabul airport, Afghanistan December 15, 2016. REUTERS/Omar Sobhani - RTX2V3UC, Fotó: © Omar Sobhani / Reuters

Afghans, whose asylum applications have been rejected, arrive from Germany in Kabul airport
Afghans, whose asylum applications have been rejected, arrive from Germany in Kabul airport, Afghanistan December 15, 2016. REUTERS/Omar Sobhani - RTX2V3UC
Fotó: © Omar Sobhani / Reuters

A német kormány biztonságosnak nyilvánította azt a háború szabdalta ázsiai országot, ahová megkezdték az EU-ból kitoloncolt afgánok visszaszállítását. Pedig a tények és a számok nem támasztják alá az unióban az Afganisztánról terjeszteni kívánt békeképzetet.

Az újonnan elűzött emberek száma tavaly már 625 ezerre emelkedett Afganisztánban – áll az ENSZ legújabb jelentésében. A 33 tartományból 31-ben háború dúl, amit a német politikusok nagyon is jól tudnak – a menekültek 42 százaléka az országnak abból az északi részéből távozott, ahol, többek közt Kunduz és Baghlan tartományokban, a NATO-hadműveletben részt vevő német haderő is tartózkodik.

A menekültek másik jelentős része (28 százalékuk) pedig azokból a déli tartományokból érkezett, ahol ismét a talibánok vezette harcok és terrortámadások dúlnak.

Minden ötödik, Európába igyekvő menekült Afganisztánból érkezett az elmúlt két évben, a szíriaiak után az afgánoké a második legnépesebb menekültcsoport. A német belügyminisztérium szerint 12 500 afgán menedékkérelmét utasították vissza, rájuk már a hazadeportálás(?) vár a német parlament által törvényileg is biztonságosnak nyilvánított Kabulba. A december közepén és január elején útnak indított gépeken sok olyan, Európában már gyökeret vert afganisztáni ült, akik több éve éltek Németországban, biztos állásuk és megélhetésük volt.

Maszud Momin, Kabulban élő afgán újságíró szerint az intézkedést aláíró német, svéd és norvég kormány a menedékkérőkkel szembeni közhangulat és a politikusok nyomására hozta meg ezt a döntést. „Ha azt nézem, mi folyik ebben az országban, az afgánok igenis a biztonsági és gazdasági problémák elől menekülnek. Másrészről az európai országok közt nincs szoros együttműködés a menedékkérők fogadását illetően. Mindenesetre a deportálást szabályozó intézkedésnek a valós afganisztáni helyzetet kellett volna figyelembe vennie. Azonban ez most nem a kitoloncolások ideje” – állítja Maszud Momin.


- - -

A Svédországból és Norvégiából kitoloncolt 22 afgán hazaszállítási költsége 150 000 euró.

Ezek is érdekelhetnek