Csillagos nemzeti kincs

Köztudott, hogy a magyarság életében a kezdetektől nagy szerepet játszott a ló – hogy mást ne mondjunk, honfoglaló őseink is lóháton érkeztek. Szent László király 1077 után kiadott törvénykönyvében korlátozta az országból kivihető ökrök és a lovak számát. (E törvény talán legismertebb rendelkezése, hogy aki egy tyúk értékénél többet lop, azt – a tulajdon erős védelme jegyében – akasszák föl. Ellenben a gyilkost csak vagyonelkobzással sújtotta.)

Ország-világValló László2017. 02. 09. csütörtök2017. 02. 09.

Kép: Gidrán ló lovak Gyürüsi Gyűrűsi ménes Greenpeace Vörösné Horváth Katalin és tanyája 2015.03.12. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Csillagos nemzeti kincs
Gidrán ló lovak Gyürüsi Gyűrűsi ménes Greenpeace Vörösné Horváth Katalin és tanyája 2015.03.12. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter


A hazai lótenyésztés és -tartás fejlődésére elsőként a török megszállással érkező arab lovak gyakoroltak nagy hatást, és már azokban az időkben is Európa-hírű méneseink születtek. Az 1700-as évek végétől a nagy testű spanyol lovak befolyása érvényesült (ez idő tájt alapították a mezőhegyesi ménest), majd hamarosan jöttek az angol telivérek, s velük – angol mintára – az első Pesti Lóverseny megrendezése, Széchenyi István szorgalmazására.

Az 1800-as évek közepére hazánk a kisbéri ménes révén nagyhatalommá vált a telivér tenyésztésében. A hazai lótenyésztés a második világháborúig virágzott (mintegy 880 ezres állománnyal), az 1950-es évektől folyamatosan csökkent az állatlétszám, ma mintegy 65 ezerre tehető (ami éppen fele az Európai Unió népességarányos átlagának).

Hazai lótenyésztésünk egyik kiválósága a mezőhegyesi ménes „szülötte”, a gidrán fajta, amely 2004 óta nemzeti kincsünknek számít. Története 1816-ban kezdődött, amikor Fechtig báró megvásárolta a sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort, és elvitte Lipicára. A Gidran-leszármazottak tudatos tenyésztése 1855- től kezdődött, s válságos-zavaros másfél száz esztendő után végre normális kerékvágásba került. A mai gidránnak szigorú származási feltételei vannak, egyedeit – különleges genetikai értékük kifejezéseként – csillag alakú jeggyel jelölik meg.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek