A magyar munkajog is ismeri a „munkavégzés alóli felmentés” fogalmát – ide tartoznak azok az esetek, amikor igazoltan lehetünk távol a munkából.
- Magyarországon is kivehetünk gyászszabadságot, amennyiben elveszítjük egy hozzátartozónkat, ebben az esetben 2 napra kérhetünk teljes távolléti díjat. Ez nem csak egyenes ági rokonaink halálakor, de házastársunk közeli hozzátartozói, illetve örökbefogadottként akár mostohaszülők elveszítése esetén is jár.
- Tartós ápolást igénylő betegségről nem, átmeneti, rövid távú betegség esetén – például, ha otthon kell maradni a gyerekkel – három nap plusz fizetett szabadságot kérhetünk egy évben.
- A gyerekek számától függően 2, 4 vagy 7 pluszmunkanapot vehetünk ki a jogszabályban meghatározott 20 + X pótnapunkon felül, a pluszpihenés azonban már a gyermek születése előtt is jár.
- Azok a nők, akik a szülést követően hamar visszaállnak a munkába, szoptatási felmentést kapnak, ez egy gyerek esetében napi kétszer egy, ikrek esetében kétszer két órát jelent a szoptatási időszaknak számító első hat hónapban.
- Plusz szabad órákat kapnak a véradók is, az emberi élet védelme okán a Munka törvénykönyve 4 órás „eltávot” ad nekik.
- A kötelező orvosi vizsgálatok idejére, amelyeken a munkaviszonytól vagy a keresőképtelen állapottól függetlenül meg kell jelennie a dolgozónak, szintén jár a fizetés.
- Baleset, természeti katasztrófa (árvíz, jégverés) miatti elmaradás esetén szintén jár a fizetés a távolmaradásra, ez azonban a munkaadó méltányosságától függ.
- Ha hatósági vagy bírósági felhívás (például idézés) miatt kell elmennünk, szintén kivehetünk néhány óra szabadságot, mivel „állampolgári kötelezettségünknek” teszünk eleget.