Fókuszban - Mit szólna Mici néni?

Talán kezdjük is mindjárt egy kis szófejtéssel: mit is jelent a segédmotoros kerékpár?

A kerékpárt, gondoljuk, nem kell magyarázni; a segédmotort pedig az erre felszerelt robbanó- vagy elektromos motor jelenti. Vagyis ez egy bringa, amit nemcsak pedál, hanem valamilyen motor is hajt. Igen ám, de az érvényes jogszabály ide sorolja azokat a két-, három-, esetleg négykerekűeket is, amelyeken már nincs pedál, de súlyuk és motorjuk térfogata miatt segédmotorosnak minősülnek. (Ilyenek például ötven köbcentiig a robogók, az elektromos robogók, de a quadok vagy az akár több ember szállítására is alkalmas mopedautók is.)

Miközben az igazi segédmotoros kerékpárok lassan eltűntek a forgalomból. Emlékeznek még a csehszlovák Babettára? Az NDK-s Simsonra? A lengyel Komarokra, a szovjet Rigákra és Verhovinákra, hogy az ezeknél fényévekkel jobb minőségű osztrák Sachs motort ki ne hagyjam? És főleg ki ne hagyjam a franciák Solex nevű segédmotoros biciklijét, ahol a motor az első kerék fölött, keresztbe volt és van felszerelve (merthogy ma is gyártják).

Mi, magyarok sem akartunk kimaradni a jóból, ezért 1955-ben némi ügyeskedéssel lekoppintották az ötvenes évek olasz sztárját, a Mosquito (szúnyog) nevű motort – s hogy ki ne derüljön a turpisság, Dongónak keresztelték el –, de mivel gyengének bizonyult, 1958-ban megindult a már nem teljesen biciklire hajazó, de azért pedálos Berva gyártása is. És hogy egy mondat erejéig tovább éltessem a KGST-nek köszönhetően elhullott magyar motorgyártást: hajtsunk fejet a Panni és a Tünde robogók előtt is, mindketten a korszak, vagyis a hatvanas évek sztárjai. A Panni együléses, 50 köbcentis, a Tünde kétüléses, 175-ös. (Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de korábban óriási vita volt arról, hogy az 1962-es Mici néni két élete című filmben vajon min ül Páger Antal és Kiss Manyi? Lezárva a vitát: Tündén. Igaz, a Panniból is készült egyetlenegy kétszemélyes példány, azt az 1958-as Budapesti Ipari Vásáron mutatták be, sőt látható volt a Két emelet boldogság című 1960-as magyar filmben is, egy-két másodpercig.)

Tisztázzunk még egy fogalmat: ezek, mármint a segédmotoros kerékpárok igazándiból mopedek, amely szót a MOtor és a PEDál szavakból gyúrták össze. És hát ezeket akarják most „fölrendszámozni”, legalábbis a jogszabályban rögzített nevük alapján. Ami persze nincs így, hiszen se Babettát, se Dongót nem látni már az utakon – van viszont vagy hatszázezer kismotor, amelyekről valójában szól a tervezet.

Persze nemcsak az a baj a robogókkal, hogy nincs rendszámuk, hanem az is, hogy többségük – csak Európát tekintve sok millió kétkerekűről van szó! – kétütemű, ami ellen újra és újra kivonják kardjukat a környezetvédők. Ámde azt azért ők is belátták, hogy nem lehet egyszerre több millió robogót a szemétbe dobni, ezért aztán lehorgadt a kedv, s beletörődtek, egy idő után majdcsak kiöregszik ez a típus, amúgy pedig hol van a szennyezésük mértéke akár csak egyetlen füstölgő dízelautóbuszhoz képest...

Nos, akkor nézzük ezt a rendszámozást.

Először azt: miért lenne jó? A tulajdonosnak például azért, mert valamivel nehezebb ellopni egy regisztrált, rendszámos motort, mint egy papír nélküli páriát. A rendszám hiánya lehetetlenné teszi a jogos tulajdonos felkutatását, míg rendszámmal, motor- és alvázszámmal azért valamivel könnyebb ez a mutatvány. Jó lenne a hatóságoknak is, hiszen így a közúton felderítetlenül és ezért büntetlenül ökörködőket ripsz-ropsz megtalálnák.

Ráadásul a civilizált országokban mindenütt van rendszámuk a kismotoroknak, még a robogó őshazájában, Olaszországban is! S még egy érv: egész iparágak jöttek létre, hogy becsempésszenek az országba ötvenesnek álcázott 125-ös, 150-es, 175-ös robogókat, amelyeket rendszám nélkül kínálnak. A vevő ugyan tudja, hogy minimum szabálysértést követ el, de mivel ez így olcsó, ráadásul nem kell hozzá sem kis-, sem nagymotoros jogosítvány, inkább választja ezt a megoldást és reménykedik, hogy nem bukik le.

És akkor miért lenne ez rossz?

Elsősorban a szinte felmérhetetlen jogi és pénzügyi buktató miatt.

Ugye, most nem kell eredet- és műszaki vizsgára cipelni, forgalmit meg rendszámot igényelni rá, nincs illetékbélyeg, regisztrációs és átírási adó. A rendszámhoz természetesen annak megvilágítása is szükséges, ezt a szerkezetet is meg kellene vásárolni (beszerelni/beszereltetni).

A becslések szerint mintegy hatszázezer érintett jármű többsége tíz évnél idősebb, így első forgalomba helyezésük környezetvédelmi jellemzőik alapján az uniós előírások miatt meg sem történhetne. A hatóságoknak pedig hivatalos okmányokat kellene kiállítaniuk mindenféle nem létező adásvételik alapján, és a sokszor származásilag is kétséges kétkerekűekről kapásból meg kellene tudni mondaniuk, hogy hány köbcentis, hány lóerős és mennyi a végsebessége. Ami gyakorlatilag lehetetlen feladat.

Bekapcsolódhatna a történetbe a bíróság is, ahol a tulajdonjogot igazoló okmányokat kellene pótolni, esetleg közjegyzőhöz kellene fordulni. Mindez a kismotorok árához képest horribilis költség lenne, ami persze az államra is vonatkozik: képzeljük el az egyszerre műszaki vizsgára betoppanó hatszázezer kismotort, és a rendszámok, illetve a mindehhez szükséges iratok legyártását…

A kismotor ma Magyarországon a legolcsóbban megszerezhető és fenntartható motorizált közlekedési eszköz. Olcsóságához, amellett, hogy keveset fogyaszt, igénytelen és tartós, nem utolsósorban az is hozzájárul, hogy nincs kitéve évről évre különböző hatósági zaklatásnak.


Végezetül következzen az istenadta nép, a hírre reagáló internetes közösség véleménye:


- Ha csak a kamu 50-esek a probléma, akkor talán jobban rá kéne nézniük a rend derék sünjeinek a nyilvánvalóan átsunnyogott 50-es motorokra, és nem szopatni a többieket. Pedig nem kell hozzá sok sütnivaló, hogy ránézzünk egy öblös kipufogóra, vastag kerékre, még át sem skálázott kilométerórára vagy csak egy matricával leragasztott 125-150-250-es feliratra, hogy rájöjjünk, hát, vaze, ez biztosan nem ötvenes…

- Nehogy már a rendőr személyes véleményétől függjön, hogy továbbmehetsz motorral vagy nem! Képzeld el, hogy a rendőr megállít, és azt mondja, hogy ez szerinte 125-ös motor. Mégis, mit tudsz csinálni? Szétszereled a hengert és vízmérővel bebizonyítod, hogy 50 ccm-nél nem több?
Lesz még egy lehúzás, még egy szabadságkorlátozás! Rendszámot bringára is, sőt gördeszkára, chipet mindenkibe, pórázt!

- A KRESZ szerint a megengedett sebesség 40 km/h. Akik ezt a szabályt jónak tartják/megalkották, valószínűleg soha nem ültek kismotoron, vagy nem vezettek kismotort forgalomban. Ha egy kismotor 40 km/h sebességgel közlekedik, nagy eséllyel leszorítják az úttestről, ami nagyon balesetveszélyes. A kismotorok többsége gyári állapotban is képes 60-70 km/h-val menni.

- Tudomásom szerint ma Magyarországon csak olyan jármű kaphat rendszámot, amely rendelkezik érvényes műszaki vizsgával, amelyen viszont a robogók többsége nem menne át.

- Nagyon egyszerű, 600 ezer kismotor, szorozva 10-15-20 ezer forinttal, az 6-9-12 milliárd a kasszába…


Annyi a kiegészítés mindehhez, hogy senki nem tudja, mennyi robogót érint. Fogalmuk sincs a hatóságoknak arról, mennyi van az országban, ebből mennyi a lopott (több tízezer), az olasz bontóból bekukázott és Japánból konténerben importált belsőpiaci rettenet.

Vagyis, marad a gumicsont…