Itt tart a magyar egészségügy - Nem betegnek való vidék

Erre a megállapításra jutott egy friss kutatásában az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index, amely arra is kitér, egyre nagyobb problémát okoz az egészségtelen táplálkozás, az ülő életmód és az ezzel járó, egyre nagyobb méreteket öltő elhízás.

Az elemzés kimondja azt is, az öreg kontinensen egyre nő az egyenlőtlenség, már ami az egészségügyi ellátást illeti.

A lista élén Hollandia és Svájc áll: e két ország a saját pozíciójában is tudott erősödni a korábbi eredményhez képest. Az index 1000 pontban maximalizálja az egészségügyi ellátást, a hollandok ebből 927 pontot kaptak, a svájciak pedig 904-et.

Csehország is meglepően jó eredményt ért el: első kelet-közép-európai országként zárkózott fel a nyugat-európai államokhoz. 780 pontot értek el, Szlovénia pedig 740-et.

A harmincöt vizsgált országból mindössze nyolc kapott 600 pontnál is kevesebbet. Magyarország a sereghajtók között van, 575 ponttal a 30. helyen végeztünk, három hellyel hátrébb, mint a 2015-ös listán.

Megelőzött minket Lettország és Görögország is (ők az előző listán még mögöttünk álltak). Nálunk rosszabb egészségügy csak Lengyelországban, Albániában, Bulgáriában, Montenegróban és Romániában van. Az elemzés kiemeli: ezt a rossz eredményt annak ellenére értük el, hogy rendkívül színvonalas a hazai orvosképzés; az okok között említik, hogy az elmúlt években sem a lengyel, sem a magyar kormány nem fordított kellő figyelmet az egészségügyre, ehelyett más dolgokra koncentrált.

A rossz eredményt köszönhetjük annak, hogy nem érvényesülnek kellőképpen a betegjogok, rendkívül hosszú a várakozási idő a nem akut sebészeti beavatkozásokra, nagyon alacsony a rákbetegségek túlélési aránya, ellenben magas a kórházi fertőzéseké, ahogyan a hálapénz jelenléte továbbra is létező probléma.