Kutyapostás: 'Azt hittem, rosszabb már nem jöhet. Tévedtem.'

A múlt héten azt hittem, hogy amiről akkor szó volt, annál rosszabb már nem jöhet. Tévedtem.

Ország-világSzücs Gábor2017. 02. 16. csütörtök2017. 02. 16.
Kutyapostás: 'Azt hittem, rosszabb már nem jöhet. Tévedtem.'


Mert a múlt héten mindössze csak egy „rendes emberről” írtam, aki három kiskutyáját akarta ásóval agyonverni és elásni az előre elkészített sírjukba, de ezúttal nem három, de akár százezer agár legyilkolásáról lesz szó. Bár erről mi keveset tudunk, de február elseje a galgók világnapja is.

Akkor először, kik is azok a galgók? Nos, a galgo vagy galgos a spanyol agarat jelenti. Az agárral való vadászat arrafelé nagy divat, február elsején végződik a hivatalos vadászati idény, amellyel együtt megkezdődik a feleslegessé vált galgók „leselejtezése”.

Az egyre erősebb nemzetközi tiltakozás igyekszik minél több ember figyelmét felhívni arra, hogy a kegyetlenséget nem lehet hagyományok mögé rejteni. Ugyanis az agaras vadászat tradíció, amihez a feleslegessé vált kutyák kivégzése is szorosan hozzátartozik.

Állatvédők által közzétett adatok szerint a több mint 170 ezer vadász Spanyolországban majd' félmillió galgót tart, közülük évente körülbelül 50–100 ezer állattól szabadulnak meg. A vadászidény végére kiöregedett vagy lelassult agarakat válogatott módszerekkel végzik ki. Hogy minden szörnyűségről tudjanak: az agarak leölésének legelterjedtebb és hagyományos módszere az akasztás. Sajnos Spanyolországban az állatok védelmét szolgáló jogi szabályozás még a magyar rendeletek és szankciók mellett is gyermekcipőben jár.

Ezért tiltakozik egyre több ország állatvédője, s a nemzetközi nyomásnak és a milliók által aláírt petícióknak köszönhetően már egyre több helyen tiltják az agarak tömeges és módszeres legyilkolását.

Szerencsére egyre több az olyan vadász is, aki a kutyáit leadja egy menhelyen, ezek viszont sok esetben már az idény vége előtt telt házzal működnek, így a spanyol sintértelepek egyszerűen nem tudják kezelni a hirtelen leadott, sok tízezernyi és gyakran sérült kutyát. A menhelyekre, gyepmesteri telepekre beadott galgók átlagos életkora 2-3 év, nagyon ritka, hogy hatévesnél idősebb agár még a gazdájánál élhet.

A megindult nemzetközi mentőakciókban mi, magyarok is részt veszünk: egy ilyen felhívásra reagált tavaly Rose-Marie Farkas, aki egy csapat segítségével öt állat megmentését és Magyarországra történő szállítását szervezte meg. Az akció folytatódik: elhatározták, hogy az idén újabb öt galgót menekítenek haza az állatvédők. Köszönettel említsük meg Karádi Bernadettnek, az expedíció vezetőjének és Bogner Szabolcsnak, az akció egyik szervezőjének nevét. Meglehet, azt mondhatják, hogy tíz kutya csak egy csepp a tengerben, de ez épp tíz olyan spanyol agár, aki a biztos halál helyett Magyarországon új otthonra, boldog családra találhat.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek