Mennyi az a mozgástér? Miért fontos Putyinnak Budapest? Miért keresi Orbán Moszkva kegyeit?

Nem az első alkalom, hogy Budapesten vagy Moszkvában találkozik egymással a magyar miniszterelnök és az orosz elnök, a február menetrend szerint az orosz–magyar kétoldalú kapcsolatok hónapja – még akkor is, ha a Krím bekebelezése óta szankciókkal sújtott Kreml vezetőjét az unió miniszterelnökei és elnökei ritkán hívják. Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök két éve Róma helyett Milánóban fogadta, François Hollande francia elnök pedig tavaly csupán egy rövid reptéri kitérőt tett az orosz elnök kedvéért. Ennek tükrében érthető, hogy a magyar– orosz kapcsolat egyedülálló, hiszen kölcsönös alapon, saját fővárosba nagyon ritkán hívják meg Vlagyimir Putyint. Ukrajna és Fehéroroszország után Budapestet részesítette abban a kegyben az orosz elnök, hogy egymás után kétszer is idelátogasson, a két találkozó közt pedig Orbán Viktor tette tiszteletét Moszkvában.

– Mivel nem sikerült olyan bejelentést tenni, ami indokolna egy régi diplomáciai mértékegységen vett magas szintű találkozót, felmerül a kérdés: miért éri meg Vlagyimir Putyinnak Budapestre utaznia? Anélkül, hogy bármi fontosat is aláírna Magyarországgal, két üzenetet is átad a puszta jelenlétével. Egyrészt az otthoni közönségének megmutathatja, hogy az unióban vannak további szövetségesei, akikkel együtt dolgozik a szankciók eltörlésén, így az oroszok azt láthatják odahaza, az elnök hatékony külpolitikus is. Másik oldalról egy ilyen látogatással az Európai Unióban szétszórtan létező orosz propagandaegységeknek is kiváló híranyagot biztosít. Saját céljaira használja a találkozót, hogy lássák az európaiak, van más út is a nyugati szövetségi rendszer kínálta megoldáson kívül – véli dr. Feledy Botond külpolitikai szakértő (kis képünkön), aki szerint csupán a paksi atomerőmű szerződéséről való újabb beszélgetés miatt nem biztos, hogy megérte Putyinnak Budapestre utaznia. Ebben a paktumban a látogatás előtt még az volt az egyik hivatali pletyka, hogy a hitel ügyében felmerült egy másik bank bevonásának lehetősége. Ezzel szemben a megbeszélések úgy zárultak, a 10 milliárd eurós hitel mellé nem kizárt, hogy a másik 2 milliárdot is az oroszoktól kell felvenni.

Talán még ennél is izgalmasabb kérdés, hogy mit ígért Vlagyimir Putyin Orbán Viktornak. Feledy felhívja a figyelmet arra, hogy a rezsicsökkentéshez szükséges hosszú távú gázárszerződésekről már 2009-ben is eshetett szó, de akkor sem tudtuk pontosan, miről is tárgyaltak. Valószínűleg egy, a nyolc évvel ezelőttihez hasonló beígért gyümölcsről lehet szó most is, amiért racionálisan megérheti a magyar miniszterelnöknek a kapcsolatok ápolása, hacsak nem egyéni érdekeket képviselve viszi ezeket a tárgyalásokat, vagy saját érdekből játszanak ilyen csoportok a lobbierejüknél fogva szerepet a magyar miniszterelnök stratégiájában.

A megbeszélésen szóba kerültek egyéb pragmatikus kérdések is. Az egyik legfontosabb téma – s egyúttal az orosz nyitás legvédhetőbb álláspontja a magyar kormánynak – a gázellátás megoldása. Mivel a horvátok és románok nem szorgoskodnak az európai gázhálózat összeköttetéseinek (az úgynevezett interkonnektoroknak) a megerősítésében, emiatt realista opció, hogy Budapest saját maga egyezkedjen a gázellátásáról Moszkvával, bár Németország felől is vásárol. A sajtótájékoztatón is belengették ezt a témát, ám konkrétumok nélkül.

Ukrajna kapcsán most először beszélt Putyin mellett a tűzszüneti megállapodásnak szánt minszki egyezményről a magyar miniszterelnök.

Azért is fontos, hogy mi történik keleti szomszédunknál, mert mintegy 150 ezer magyar él Kárpátalján.
Terjedőben az a szemlélet, miszerint a határ menti területeket mint a magyar állam meghosszabbított részeit kell kezelni, néhány helyen ez már meg is valósul, a járványügyi együttműködéstől kezdve a munkaerő- toborzó ügynökségekig meglepő módon van jelen a magyar állam. Hogy stratégiai szinten miért nem foglalkozunk mégsem Ukrajnával?

Feledy Botond szerint az orosz propagandának központi része az ukrán kérdés, amelynek egyik lényeges eleme a krími büszkeség, az a narratíva, miszerint az orosz nemzet nagyságát csak Putyin tudja visszaállítani.

Másrészt azzal, hogy az ukrán konfliktus befagyott jelenség, a Kreml teljesen el tudja lehetetleníteni Ukrajna nyugati integrációját. Stratégiai célból ez ellen szót emelni az egyértelműen a Magyarország által szorgalmazott orosz kapcsolat gyors romlását eredményezné.

– A fő kérdés igazából az, hogy van-e még mozgásterünk az orosz viszonyban. A záró sajtótájékoztató arról árulkodott, hogy Orbán Viktornak jóval kevesebb a lehetősége, mint ahogy azt mi gondoljuk. Valószerűtlen, hogy az orosz fél időnként ne izmozna egy kicsit. Orbán Viktor egész testbeszéde azt sugallta, hogy ez a viszony nem feltétlenül kényelmes a magyar miniszterelnöknek.

Érthető, hiszen ez a kapcsolat nem lehet kiegyensúlyozott, a paksi hitelszerződés sok politikai kockázatot rejt, még ha szeretnénk is másfelé nyitni, elképzelhető, hogy már nem engedik. Barátságtalan sallerek már több ízben is érték Magyarországot.

Az egyik legutóbbi épp Putyin látogatásának napján történt: az orosz médiában megjelent a magyar miniszterelnök állítólagos korrupciójáról szóló történet, nyilván nem függetlenül az orosz média 90 százalékát fenntartó és felügyelő orosz államtól.
Orbán joggal tarthat attól, hogy a későbbiekben az oroszok hasonló módszerekkel fogják befolyásolni a magyar–orosz kapcsolatot is.