Nincs miért örülni - Összevetjük a kereseteket a lakásárakkal

Az építkezési kedv nem csak nálunk, de várhatóan az egész régióban növekedni fog a következő három évben. Itthon pedig még nagyobb ugrással lehet számolni – bizakodnak az építőiparban érintett szakemberek, teszik ezt a CSOK, az áfa- és az alapkamatcsökkentés, a reálbér-növekedés miatt. Úgy számolnak, mindezek együtt idén fejtik ki hatásukat, legalábbis ezt mutatják az eladási számok.

A magán mellett az állami szektor is építkezésekbe kezdhet, az uniós forrásoknak köszönhetően. Ugyanakkor a derűs képet kissé beárnyékolja, hogy áremeléssel kell számolni az alapanyagok esetében.

Némileg ellentmond az optimista jóslatoknak, ha az építkezési kedv növekszik is, az egyelőre még nem látszik kellő mértékben. Az Otthontérkép legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy bár tavaly 6,1 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset (a nettó pedig 7,8 százalékkal), ez a béremelési tendencia nem ösztönöz tömegeket lakásvásárlásra, hiszen azok ára sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint a fizetések.

A KSH nemrég publikált adatai szerint a bruttó átlagkereset országos szinten 263 ezer forint volt, a nettó bérek 175 ezer forint körül alakultak, ami a családi kedvezményekkel együtt 182 ezer forintra is felkúszott.

Számszerűsítve tehát: 2012 és 2016 között a nettó átlagkereset évente átlagosan körülbelül 4 százalékkal nőtt, a lakásárindex viszont 7 százalékkal, a kínálati árak 5,4 százalékkal – írja a Portfolio.hu.

Mester Nándor, az otthonterkep.hu vezető elemzője így vélekedik: „Sem a kereslet, sem az árnövekedés nem hagy alább a lakáspiacon, miközben a kínálat bővülése még mindig jelentősen elmarad a szükséges ütemtől.” Felmérése szerint az új építésű lakásoknál a vásárlók inkább a kisebb, 45–60 négyzetméteres lakásokat részesítik előnyben.

Sokan vesznek használt lakást is (körülbelül a vásárlók negyede), többen vidéken, ahol akár 7–10 százalékot is le tudnak alkudni a kínálati árból.