Száműzték a poétákat - Utánajártunk

Úgy tűnik, az elmúlt években csak úgy ömlött a pénz a pénzjegynyomdából.

A forgalomban lévő pénz mennyisége három év alatt 60 százalékkal nőtt, elérve a 4356,9 milliárd forintot. A jegybank csak 2015-ben 15 százalékkal emelte a bankjegyek és érmék „termelését”. Ugyanakkor a vonatkozó pénzforgalmi, betéti adatok alapján pénzügyi szakértők úgy vélik: a pénz nagy része párnacihákban, sublótfiókokban, üres teásdobozokban, más otthonos zugokban rejtőzhet. Sokan gondolhatják: a jelentéktelen kamatok miatt nem éri meg bankban fialtatni a pénzüket. Mindemellett az is tény, hogy az elmúlt években forgalomba került készpénz csaknem hatvan százaléka húszezer forintos bankjegy. Vagyis az otthon tartott megtakarítások fő címlete is az a bankjegy lehet, amelyet most régi formájában bevontak.

A régi húszezer forintosokat a hitelintézetek és a posta pénztárai még három évig, a Magyar Nemzeti Bank pedig húsz évig cseréli névértéken és díjmentesen törvényes fizetőeszközre. Valószínűleg hasonló feltételek várhatóak a kétezer és ötezer forintos címletek esetében is.

De vajon beváltása során be kell-e számolni a spórolt pénz forrásairól? Kérdésünkre a Magyar Nemzeti Bank illetékesei azt válaszolták: a régi húszezresek átváltásánál szükség van az ügyfél személyazonosságának megállapítására. Bűncselekmény vagy pénzmosás gyanúja esetén az MNB a hitelintézeti gyakorlatot követve, a tranzakció összes körülményét mérlegelve jár el. Névtelenséget kérő banki szakértők állítják: a beváltásra biztosított húsz év alatt még kétes eredetű összegek esetében is lehet kockázatmentes megoldást találni a régi bankjegyek „megújítására”...

A mindenkori pénzhamisítóknak azonban biztosan nehezebb dolguk lesz. Az MNB címletváltozással kapcsolatos indokai között többször is hangsúlyozza: az új technológiájú bankjegyek szinte lekoppinthatatlanok.

Emellett a fontos szempontok között említi a bankautomaták véges memóriakapacitását is. A most kifutó 20 ezres, illetve a hamarosan leváltásra kerülő további címletek 1997 és 2001 között kerültek forgalomba, ám a külsejükben azóta is történtek kisebb módosítások.

Márpedig, érvelnek a banknál, ha az egymástól is eltérő régi címletek forgalomban maradnának, akkor a bankautomaták előbb-utóbb megőrülnének.

Az új címletek bevezetése nemcsak a gépek memóriáját kíméli, hanem az emberek életét is megkönnyíti. A megkülönböztethető bankjegyek nem terhelik túl a koncentrációs képességüket minden bevásárlásnál.

– A pénz megszületése óta egyben információs és propagandaeszköz. Minden változása üzenettel bír – jegyezte meg dr. Tóth Csaba numizmatikus, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. – Hajdani birodalmak távoli lakói például az érmék változó arcképeiből értesülhettek arról, hogy új uralkodó került trónra.

A forint XX. és XXI. századi feliratainak, ábráinak átalakulásai is párhuzamban voltak az aktuális társadalmi történésekkel.

A pengőt váltó, 1946-ban kiadott forint új szimbólumai között megtalálhatjuk a békegalambot, a búzakalászt és a fogaskereket. A pénztörténész érdekességként említette: az akkori tízforintos bankjegy idealizált modellje a pénzjegynyomda munkásnője volt, aki búzakalásszal jelképezte a mezőgazdaságot. A papírhúszason munkásságot képviselő félmeztelen férfialak modelljének pedig Hegedűs András öttusázót kérték fel, aki az 1956- os forradalom idején vesztette életét az utcai harcokban.

Figyelemre méltó, hogy a Kádár-kori bankjegyeken Petőfi Sándor és Ady Endre személyében még két költő is szerepelt, míg az 1989-es rendszerváltás után a poéták eltűntek a bankjegyekről. A művészetet egyedül Bartók Béla képmása képviseli az ezerforintoson, a többi bankón államférfiak osztoznak.

1989 után a társadalmi változásokat az ország elnevezésének, illetve címerének módosulásai dokumentálták legfeltűnőbben a pénzjegyeken. Előbb a Népköztársaság meghatározás tűnt el, majd az 1989 és 2011 között bankjegyekre nyomtatott Magyar Köztársaság változott Magyarországra. Most a szemmel alig észrevehető technikai újítások mellett csupán a bankjegyek színárnyalata változik karakteresen.

Ám Tóth Csaba szerint már ez is jelezheti: a bankók kibocsátói korszakváltónak tekintik az általuk jegyzett időszakot.