A nő halálát kívánta, vagy nőiségében megalázása volt a célja? - Jogi esetek: Négy évből kilenc lett

Egy nőt a lakása ajtajában maszkos támadója leteperte, majd injekcióval elaltatta, és a nemi szervére maró anyagot öntött. Ezek után otthagyta a lakásban bezárva, de a kommunikációs eszközeit, telefonját, számítógépét elvitte. A nő súlyos sérüléseket szenvedett, a nemi élete örökre ellehetetlenült.

Ország-világDr. Tanács Gábor2017. 03. 23. csütörtök2017. 03. 23.
A nő halálát kívánta, vagy nőiségében megalázása volt a célja? - Jogi esetek: Négy évből kilenc lett


A gyanú hamar a nő volt szeretőjére, egy ötgyerekes, mélyen katolikus kórházigazgatóra terelődött, akivel néhány hónappal korábban szakított. Az autójában találtak egy injekciós tűt az altatáshoz használt egyik szer maradványaival. Egy szomszéd, aki találkozott a távozó támadóval, felismerte a rendőrségen.

Első fokon a bíróság négy év börtönre ítélte, ez nagyjából középmérték a maradandó egészségkárosodást okozó súlyos testi sértés esetén, de egy ilyen támadásért a nemzetközi joggyakorlat inkább tíz és húsz év között méri a büntetést. Másodfokon a szakértőkből a nő ügyvédje kérdésekkel kihúzta, hogy az áldozat közvetett életveszélybe került, amikor leöntötték maró anyaggal a szeméremtájékát. Ez azt jelentette: ha nem mentik fel az orvost, akkor másodfokon már biztosan súlyosabb bűncselekményért – életveszélyt okozó súlyos testi sértésért – szabnak ki rá büntetést.

De a szakértői véleményekből a sértetti képviselő azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott emberölési kísérletet követett el, mert orvosként tudta, hogy életveszélybe sodorja a nőt, de nem érdekelte. Ezt eshetőleges szándékkal elkövetett emberölésnek nevezi a szaknyelv: az elkövető nem megölni akarja az áldozatot, de ha az véletlenül meghal, abba is beletörődik. Az emberölés büntetési tétele természetesen jóval magasabb, mint a testi sértésé.

Az ilyen elhatárolásnál van néhány dolog, amit a bíróság megvizsgál.

Ha a megtámadott testtáj létfontosságú szerveket tartalmaz (például fej, szívtájék, törzs), ha a támadás eszköze alkalmas közvetlen halálos sérülés okozására (kés, lőfegyver, kalapács), az az ölési szándékra utal, mint ahogy a tettes szóbeli közlése is (például: Megöllek, te szemét!). Ebben az esetben egyik fontos körülmény sem mutatott ölési szándékot. A bíróság azt tartotta a tettes fő indítékának, hogy bosszút állva az őt elhagyó nőn, őt a nőiességében semmisítse meg, s ez a cél a halálával meghiúsult volna. Ezzel indokolta a bírónő, hogy az orvosnak még eshetőleges szándéka sem terjedt ki a nő megölésére, ezért életveszélyt okozó testi sértésben bűnös, amiért másodfokon – nem jogerősen – kilenc évet kapott.

Ezek is érdekelhetnek