Latin kontra rovás - Köszönettel vettük olvasóink észrevételeit

Szondi Miklós, [email protected]:
Örülök, hogy – a február 17-i számban – foglalkozott ősi írásunkkal a Szabad Föld. A Latin kontra rovás című cikket azonban egyoldalúnak tartom, mert H. P. csak Róna-Tas András előadására építette. Csodálkozom, hogyan juthatott el oda, hogy a gy hangunkat a dzs hangból származtatja. Azt a gy hangot, amiről elmondhatjuk, hogy legfőképpen csak a magyarok használják, s hogy milyen régóta, arra elég csak a számsor kezdő szavára, az egy-re gondolnunk. A dzs pedig nem egy hang, hanem a d és zs együtt hangoztatása. Bízom benne, hogy az meg csak elírás, hogy a XIV. századi rovásírásban csak a hosszú magánhangzók szerepeltek volna, mert közismert, hogy előbb a rövid magánhangzókat jelölték csak. Az meg aztán egészen új változat, hogy rovásírásunk rendszerét Hierotheosz püspök alkotta volna meg a bizánci kultúrára alapozott IX. századi görög eredetű óbalkáni írásformából származtatva. És sajnos becsúszott az a hiba is, hogy a képen nem Devecser tábláját, hanem Derecskéét láthatjuk. Jó lenne, ha a szerkesztőség a teljesség jegyében megszólaltatná ősi írásunk kutatóját, korunk legjelentősebb szaktekintélyét, Friedrich Klárát is, aminek következtében – hogy az írás befejező mondatára utaljak – finomíthatná az olvasók tudását a rovásírás idők homályába vesző eredetéről.


(Köszönettel vettük Szondi Miklós észrevételeit. Nem tisztünk igazságot tenni nyelvészeti kérdésekben, a Latin kontra rovás című cikkünkben is csupán arra vállalkoztunk, hogy ízelítőt nyújtsunk Róna-Tas András Széchenyi-díjas tudósnak, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusának a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott tudományünnepi előadásából.
A Derecske helységnévtábla alatti képaláírásban található hibáért pedig ismételten elnézést kérünk.
– A szerk.)