Túlfűtött ország - A havi költségek felét biztosan megspórolhatnánk...

Az önkormányzati épületek közül – a WWF Magyarország felmérése szerint – csupán minden ötödik korszerű energetikailag.

Vagyis szökik a hő, és viszi a csekkpénzt is. Egy átlagos háztartás bevételének nagyjából egyharmadát fordítja rezsire, amelynek háromnegyede a fűtési és hűtési költség. Egy kisebb, 1-2 ezer fős település éves gázszámlája felugorhat akár 5–10 millió forintra is.

Király Zsuzsanna, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ energiahatékonysági szakértője szerint Magyarországon az épületeknek körülbelül a háromnegyedét kellene energetikailag felújítani, hogy csökkenjen a hőigény.

– Nem elég a jó nyílászáró, mert ha a jól szigetelt házban nem megfelelő a fűtési rendszer, az ugyanúgy energiapazarlás – magyarázza lapunknak a szakértő. Úgy véli: 50 százalékot azonban biztosan spórolhatunk a havi költségeken, ha valóban jól szigetelt a ház, s ha tényleg úgy illeszkedik az ablak, hogy nem engedi elinalni a hőt: ráadásul ezzel lerövidül a fűtési és a hűtési szezon. Később kapcsoljuk be a fűtést, és előbb ki. Sőt, a tavaszi és az őszi időszakban szinte nem is kell hőt használnunk. Másfelől: a szigetelés miatt talán klímaberendezés sem kell, vagy csak extrém kánikula esetén érdemes használni – teszi hozzá az Energiaklub szakértője.

Mindenesetre uniós döntés alapján 2021-től itthon is – szakmai megfogalmazással – „csaknem nulla energiaigényűnek” kell lennie minden új épületnek, vagyis nagyon energiatakarékosnak.

A közpénzből finanszírozott építmények energetikai előírásai már szigorodtak is.