Megroppant a néma kór - Csípőtáji törések, csigolya-összeroppanások tízezrével

NEMCSAK a csontritkulást megelőző vagy lassító, hanem a csontokat visszaépítő gyógyszerek is léteznek már – de hazánkban még kevesek számára hozzáférhetők.

Ország-világTanács István2017. 04. 06. csütörtök2017. 04. 06.

Kép: csontsűrűség mérés orvos rendelő vizsgálat kalcium változó kor betegség 2013 12 02 Fotó: Kállai Márton

Megroppant a néma kór - Csípőtáji törések, csigolya-összeroppanások tízezrével
csontsűrűség mérés orvos rendelő vizsgálat kalcium változó kor betegség 2013 12 02 Fotó: Kállai Márton

Hazánkban mintegy 600 ezer nő és 300 ezer férfi szenved a csontritkulás enyhébb vagy súlyosabb formájában. A nőket a menopauza után, a férfiakat 55 éves kor fölött kezdi fenyegetni a „néma kór”, amellyel sokan csak akkor törődnek, amikor már szenvedést okoz. Maga a csontritkulás ugyanis sem kezdődő, sem előrehaladott formájában nem fáj – szögezi le dr. Deák Magdolna, a Szegedi Tudományegyetem Reumatológiai Klinikájának egyetemi tanársegéde. A fájdalmat a szövődményként kialakuló csonttörés,  például a csigolya-összeroppanás okozza. A legfélelmetesebb a combnyaktörés, amely után minden negyedik-ötödik beteg fél éven belül meghal – nem feltétlenül a törés, hanem az ágyhoz kötöttség, a felfekvéses sebek elfertőződése miatt.

A csontritkulás folyamatát a kockázatok, a kezdeti csontsűrűség felmérésével, állandó ellenőrzéssel, a kalcium- és D-vitamin-tartalmú, illetve szükség esetén a csontanyagcserét befolyásoló készítmények rendszeres használatával leginkább csak megelőzni vagy lassítani lehet. E klasszikus módszerek alkalmazásával már azt is terápiás eredménynek kell tartani, ha nem romlik tovább a beteg állapota.

A magyar betegek jó része azonban kevéssé egészségtudatos, s alacsony a jövedelme. Az egészségbiztosító is szegény, így szigorúan szabályozza, mit támogat. Ezért a betegút lassú és macerás. A háziorvos nem, hanem csak reumatológus, endokrinológus vagy nőgyógyász szakorvos utalhatja a beteget csontsűrűség-vizsgálatra. Várakozni kell – beutaló a szakorvosnak, onnan beutaló a vizsgálatra, az eredménnyel vissza –, mert számos gyógyszer csak megfelelően rossz diagnózis esetén írható fel emelt támogatással. Újabb forduló a kezelés hatékonyságának ellenőrzése.

Csakhogy a betegek jelentős része egy éven belül abbahagyja a gyógyszerek szedését. Dr. Deák Magdolna szerint a kisnyugdíjasoknak gyakran sorrendet kell állítaniuk, mert minden gyógyszert, amire szükségük volna, nem tudnak kifizetni. A vérnyomás-szabályozók, a szív- és a cukorbetegséget kezelő gyógyszerek általában mind megelőzik a csontritkulás medicináit. Ez utóbbiak hatóanyaga jellemzően irritálja a nyelőcső és gyomor nyálkahártyáját – bár vannak injekciós és infúziós beadási módok is.

A laikusnak úgy tűnik, mintha ezt a lassan ölő népbetegséget más kórokhoz képest nem kutatnák eléggé.

Dr. Deák Magdolna azonban azt mondja, hogy létezik már olyan modern gyógyszer, amely nem a csontbontást akadályozza, hanem hatékonyan segíti a csontépítést. Ilyen például a Forsteo-injekció – amelynek egyhavi adagja akkor is 10 ezer forintba kerül a betegnek, ha 90 százalékban támogatja az egészségbiztosító. Magyarországon támogatott formában csak annak engedélyezik felírni, akinek már legalább két töréses szövődménye volt. Támogatás nélkül viszont a nagyobb jövedelműeknek is túlzottan drága.

A szövődményként kialakult csigolyatörés nagyon fájdalmas. A kínokat teljesen megszüntetni általában nem lehet, de számos gyógyszerrel csillapítani igen. A hatékonyabbakat azonban ezek közül is csak szakorvos írhatja fel.

Ezek is érdekelhetnek