Buddha a Sajó partján

Hogy kerül Buddha Borsodba, és ki az a dr. Ámbédkar, akiről iskolát – általános és középfokú intézményt – neveztek el Sajókazán? Mit akar az iskola alapítója, Orsós János, és igazgatója, Derdák Tibor?

A községben ma körülbelül háromezer ember él, egyharmaduk cigány. Az őslakosság és köztük feszült a viszony, aki ott él, választania kell, hova tartozik. Derdák Tibor igazgató nem cigány, de a falu „magyar” részén vele sem sokan állnak szóba. Orsós Jánosra legalább úgy tekintenek, hogy ő eleve romának született. S hogy mit keres Buddha Sajókazán? Orsósra és Derdákra – akiknek meggyőződésük, hogy a cigányság helyzetén csak az oktatás révén lehet változtatni – az indiai kirekesztettek, az „érinthetetlenek” kasztjának története hatott. Az ortodox (a régihez csökönyösen ragaszkodó) hindu hagyomány szerint, aki oda született, az nem juthatott oktatáshoz, nem szerezhetett tulajdont, és csak a legalantasabb munkákat vállalhatta el. Aztán – 1956-ban – egyikük, Bhimrao Ámbédkar hivatalosan áttért a buddhista hitre, ezzel áthágta a hindu kasztrendszer szigorú szabályait. Ámbédkar később ügyvédként és polgárjogi harcosként vált ismertté, majd miniszter lett Indiában. Példáját milliók követték, akik közül sokan „vécépucolókból” orvosok, tanárok vagy éppen köztisztviselők lettek.

A két elszánt magyar pedagógus – akik munkájuk során ismerték meg egymást – évekkel ezelőtt föltette a kérdést: miért ne lenne ugyanez lehetséges Európa érinthetetlenjei, a romák esetében?

Ez a kérdés izgatja a Bajorországban született, ma Bécsben élő, 38 esztendős rendezőt, Stefan Ludwigot is, aki a kazai romatelepen három éven át forgatta a filmet. Kitörni vágyó cigányfiatalok és tanáraik szívós, olykor kétségbeesett küzdelméről, melyben egyelőre több a kudarc, mint a látványos eredmény. De hiszik: nem lesz mindig így...