Csoda pedig nincs - Fibinger úr lelkesen kortyolja az Emese Acapulco Diabetikus Gyógyírót

Tudják: a helyi művházban megrendezett eseményre, ami természetesen ingyenes, a kínált portékát pedig rendkívül kedvezményes áron lehet beszerezni. A különleges készítményről hamar kiderül, hogy semmit sem ér, kínálójáról pedig, hogy kókler. Ezt, a mindenki számára ismerős alaphelyzetet mutatja be Parti Nagy Lajos Az étkezés ártalmasságáról című műve, amelyet Znamenák István rendezésében állított színpadra az Orlai Produkciós Iroda.

A monodráma főszereplője, a Mészáros Máté alakította pocakos, enyhén (az előadás során egyre nagyobb mértékben) verejtékező „ügynök”, aki az Emese Acapulco Diabetikus Gyógyírót tukmálná közönségére.

Maga a megtestesült antifitnesz. Fibinger úr persze lelkesen kortyolja az Emese Acapulco Diabetikus Gyógyírót, mégis csak súlyos nehézségek árán préseli be magát a kicsi pulpitusba.

Persze emberünk nem csak az étkezésről, de az életről tart előadást, amelyből megismerhetjük élettársát, Ilikét (aki önhánytatással ugyan, de tartja lányos alakját), hosszasan taglalja véleményét a magyarok étkezési szokásairól, férfi-nő kapcsolatokról. Mondandójában pedig hibásan, de rendületlenül idézi a jobb sorsra érdemes, szépirodalmi sorokat. Fibinger úr előadása az idő előrehaladtával egyre őszintébb lesz – ez talán köszönhető annak, hogy az Emese Acapulco Diabetikus Gyógyír az előadó palackjában inkább alkohol, mint fogyasztószer – feltárja közönsége előtt életét, keserűen beszél nyomorúságról, szenvedélyről.

Mészáros Máté pedig lubickol a szerepben. Vele, rajta, magunkon nevetünk, mert Parti Nagy szövegében mindenki magára ismer – legalább egy kicsikét.