Faragás a falvakért

Van a magyar művelődésnek egy búvópatakja, ez a Falvakért Kulturális Alapítvány, amely hol itt, hol ott bukkan elő a magyar lakta településeken, de úgy, hogy még az országhatár sem jelent számára akadályt, hiszen 14 országban 800 köztéri alkotás ad hírt munkásságáról.

Ország-világ-pb-2017. 05. 22. hétfő2017. 05. 22.
Faragás a falvakért

Ezek forrásvidéke alighanem a beregi kis faluban, Aranyosapátiban, a faluházban van, ahol az Aranysziget gyermektábor jelöli be őket a közjó térképén. Húsz évvel ezelőtt alakult az alapítvány, tagjainak száma úgy ezer körüli, de amint Nick Ferenc, a kuratórium elnöke elmondta, mindig annyian vannak, mint amennyi a feladat. A tennivaló pedig akár végtelen, hiszen miért ne lenne „munka” ott, ahol a hátrányos falvak előremozdítása a hívó szó.

Teendőiket a fő kurátor három pontban foglalta össze: a hátrányos helyzetű falvak segítése, nemzetegyesítés, valamint az Euro-atlanti integráció támogatása. Munkájuk egyik leglátványosabb eleme a fafaragó táborok munkálkodása. Az elsőt 1996-ban nyitották meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalván, majd sorjáztak a többiek. Május elején, Kovácsvágáson a huszadik alkotótábort ünnepelték meg, de a 640 lelkes faluban is tizenkettedszer ütöttek tanyát a fával bíbelődők.

Mivel fizetnek a község vendégművészei?

Az alkotásaikat hagyják a településen: Kovácsvágás a tűzoltószertár előtt Szent Flórián, a pincesoron Szent Orbán szobrával gazdagodik, de helyet kap a falu szívében a falualapító, erdőirtó szobra is, valamint az utcák névadói állnak fába merevedve az első házaknál. Azt mondják a faragók, ez így null szaldó, másrészről viszont nagyon jó üzlet: egy tábor ellátásának árán generációkon keresztül találkozni lehet ezekkel a lelket gyönyörködtető faragványokkal; a faragók meg magukkal viszik a Hegyköz békéjét és vendégszeretetét.

Ám ha a János vára kilátójából körbepillantanak, a vésős, kalapácsos alkotók sem távoznak emlékezetes élmény nélkül.

Ezek is érdekelhetnek