Füstbe ment utak - 'Mi nem szidjuk itt a kormányt; abban maradtunk, hogy próbáljuk inkább barátságosan kiharcolni'

KUNSZENTMÁRTON még nem menthetetlen hely. De az lesz hamarosan, ha nem változtatják meg a döntést, amellyel kihúzták a tervből az épülő M44-es „gyors út” városi lejáróját és a 45-ös főút elkerülő szakaszát.

Ország-világTanács István2017. 05. 23. kedd2017. 05. 23.

Kép: Kunszentmárton, 2017. április 27. Az épülő M44 és a 45-ős fűút Kunszentmiklóst elkerülő szakasza körül vitás helyzetek alakultak ki. Életveszélyessé vált ház a 45-ős főút mellett. Fotó: Ujvári Sándor

Füstbe ment utak - 'Mi nem szidjuk itt a kormányt; abban maradtunk, hogy próbáljuk inkább barátságosan kiharcolni'
Kunszentmárton, 2017. április 27. Az épülő M44 és a 45-ős fűút Kunszentmiklóst elkerülő szakasza körül vitás helyzetek alakultak ki. Életveszélyessé vált ház a 45-ős főút mellett. Fotó: Ujvári Sándor

Oszlopokkal támogattak meg egy házat Kunszentmártonban, a Szent István király úton. Ha valaki hozzányúlna, falastul, tetőstül kidőlne az egész az aszfaltra, a kamionok elé. Ez a hely a 45-ös főút belterületi szakasza. Itt taposnak a gázra a Szentes felől érkező nagy teherautók vezetői, mert úgy érzik: ide már nem lát el a város szélére telepített traffipax. Helyi lakosokkal nézzük, hogyan repedeznek az épületek.

Ők mesélik, hogy a megtámogatott háznak meghaltak a tulajdonosai, az örökösök ingyen is odaadnák az ingatlant az önkormányzatnak. A város azonban kénytelen visszautasítani, mert több százezer forintba kerülne szabályosan lebontatni, és az előírások szerint elszállíttatni a különféle anyagokat.

Hej, de örültek pedig a kunszentmártoniak is, amikor 2012-ben kiderült, hogy végre megépül az M44-es gyorsforgalmi út. Békés megye a rendszerváltás óta könyörög autópályáért. Lassan már a lakosság negyede elvándorol vagy meghal, pedig több befektető menne a keleti végekre, ha vezetne oda megfelelő út. Nemcsak a Viharsarok kerülhetne jobb helyzetbe, hanem a Tiszazug is, amely az amúgy is nehéz helyzetben lévő Jász-Nagykun-Szolnok megye leghátrányosabb helyzetű része. „Fővárosának”, Kunszentmártonnak a rendszerváltozáskor 11 ezer lakosa volt, ma nincs már 8500 sem.

A neve alapján sokan azt remélték, hogy az M44-es rendes autópálya lesz. Lassacskán azonban kiderült, hogy errefelé még autóút sem lesz, hanem csak úgynevezett „gyors út”. Ez kétszer kétsávos út, középen fizikai akadály választja el a szembejövő forgalmat. Nincs viszont leállósáv és alul-fölüljáró – a gyors út azonos szintben keresztez más utakat, amit sokan veszélyesnek tartanak.

A kunszentmártoniak ezen nem bánkódtak nagyon, egészen addig, míg ki nem derült, hogy a korábban elfogadott tervből egyszerűen kihagyták a városuk ipari parkja melletti kijáratot és a 45-ös főút elkerülő szakaszát.

Anélkül, hogy őket megkérdezték, vagy egyáltalán szóltak volna nekik.

Azért is bizakodtak, mert a 45-ös főút elkerülő szakaszának területét már kisajátították, és a régészeti előfeltárást is elvégezték. Széles csíkban kivágták már az erdőt is. Egy rossz kis kövesúton állunk Jauernik István önkormányzati képviselővel, aki cipője orrával mutatja a kisajátított terület szélét.

– Az önkormányzat fel akarná újítani ezt az utat, amely a volt állami gazdasági lakótelepre vezet – mondja a képviselő. – Amióta kisajátították, három külön helyrajzi száma van. A középen lévő 50 méteres szakaszt nem tudjuk felújítani, mert már nem a miénk. Senki nem hajlandó hozzájárulni, még azt sem tudjuk, ki a kezelője.

Az ásatási területet most túrják be a munkagépek – nemcsak a meg nem valósuló elkerülőn, hanem az ipari park mellett is, ahová a kunszentmártoni lejáró épült volna. Így aztán az ipari parkba tartó járművek nem az üzemeknél kanyarodhatnak le az útról, hanem négy kilométerrel távolabb, Kungyalu közigazgatási területén, ahol a tervezett gyors út keresztezi a 442-es számú alsóbbrendű utat. A két számjegyű országos főútnál nem lesz lejáró, a mellékútnál igen. Ha valaki el akar menni a Kunszentmártontól keletre eső Kondorosra a gyors úton, előbb négy kilométert kell északnyugat felé kerülnie, hogy egyáltalán fölhajthasson rá.

– Ahhoz képest, hogy szinte mindent kispórolnak belőle, majd’ 2,5 milliárdba kerül egy kilométer – mondja egy helyben élő férfi, aki azt kéri, csak „képesítés nélküli juhászként” említsem. Őneki a tanyája és a legelője között megy majd el az M44-es, úgy, hogy nem tudja kihajtani a birkáit; ha meg már egyszer kihajtotta, nem tudja hazahajtani őket. Próbált interveniálni, hogy legyen az út fölött vadátjáró – a kecskeméti elkerülő úton például jutott ilyenekre pénz –, de ő nem járt sikerrel. Lesz ugyan átjáró, ám jó messzire, ezért egyelőre nem világos, hol tudja odáig elhajtani a nyájat, meg a túloldalon vissza.

A „képesítés nélküli juhásznak” az erdejét is kivágták, de nem akarták kifizetni a fát. A kisajátítást megelőzően tettek neki vételi ajánlatot, amelyben azt írták, a „kisajátítandó erdőrészlet gyér, elhanyagolt, nem erdőként hasznosított, értékét az altalaj értéke képezi”.

Prekup János nyugdíjas pedagógus háza előtt egy büfé működik a Szent István király úton – egész sor kamion áll előtte. Külön kell könyörögnie, hogy ki- vagy beállhasson az autójával. Amikor megtudták, hogy a 45-ös út mégsem megy ki a városból, szomszédaival 153 aláírást gyűjtöttek össze. Szabó Lászlóval és Kardos Andrással együtt tájékoztatnak a helyzetről, miszerint a házak utcafronti szobáit nem lehet használni, a szekrényekben minden pohár csörömpöl, ha elvágtat az úton egy 30 tonnás teherautó.

– Három halálos közlekedési baleset volt az utóbbi időben – mondja Prekup János. – Sebességkorlátozó tábla nincs, a rendőrök mértek itt már 130 kilométerrel száguldó kamiont is. Az emberek mennének át a piacra, a postára, a gyerekek az iskolába, de alig mernek átkelni az úton. Persze, ha kitennék a lakott területet jelző tábla alá az egész településre kötelező 30 kilométeres sebességkorlátozást, és azt valami csoda folytán be is tartanák, az sem lenne jó: még tovább füstölnének a házak közt a teherautók, és a személykocsik is beszorulnának közéjük.

A lakóépületek 2-3 méterre vannak az úttól, el lehet képzelni a zaj, a talajrezgés és a légszennyezés környezeti veszélyeit... Wenner-Várkonyi Attila polgármester azt mondja, levelet írtak Boldog István országgyűlési képviselőnek, hogy ő továbbítsa Orbán Viktor miniszterelnöknek: mégiscsak az eredeti tervek valósuljanak meg. Mellékelték hozzá az ipari parkban már letelepedett, de az ellehetetlenüléstől félő cégek levelét is. A miniszterelnök Seszták Miklós fejlesztési miniszternek küldte tovább a levelet, aki azt válaszolta: készült egy projektlista, amelyről költségvetési okok miatt kimaradt a kunszentmártoni lejáró és elkerülő. A projektek körét akkor lehet bővíteni, ha lesz rá pénz, amire leginkább 2022 után lehet számítani.

Időközben azonban a kormány visszalépett az olimpiai pályázattól, ezért az olimpiai projektekre szánt pénz egy része biztosan megmaradt. Négy-öt milliárdba kerülne, ha mégis megvalósítanák, amit kihúztak az úttervekből.

Erre hivatkozva újabb levelet írtak – ezúttal azonban már nemcsak Orbán Viktornak és Seszták Miklósnak küldték el, hanem Lázár Jánosnak is. Válasz még nem érkezett.

– Van egy sor pályázat, amelyet éppen az ilyen hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére írtak ki, mint a miénk – mondja a polgármester. – De hogyan induljunk rajtuk, amikor az alapvető infrastruktúrafejlesztést kihúzták? – Tarthatnánk tüntetést, de ez a hatalom olyan, hogy akkor már csak azért sem teljesítené a kérésünket – mondja Jauernik István. – Mi nem szidjuk itt a kormányt; abban maradtunk, hogy próbáljuk inkább barátságosan kiharcolni az elkerülőt és a lejárót. Ha nem fejlődik az ipari park, mind elmennek a dolgozók. Kunszentmárton ma még nem menthetetlen hely, de ha most nem változtatja meg döntését a kormány, 2022-re biztosan az lesz.
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek