Ha valaki azt hinné, hogy Budapest a legokosabb magyar város, téved

Okos magyar városok - Már a Magyar Közlönyben is újradefiniálták az „okos város” fogalmát, ezzel is jelezve: az európai településfejlesztés modern mintái alapján itthon is változtatni kellene a városformálók és a városlakók gondolkodásán. De milyen egy okos város?

Ország-világKarácsony Ágnes2017. 05. 08. hétfő2017. 05. 08.

Kép: Szolnok, 2011. január 21. Átadták a 450 méter hosszú, a tiszavirág nevű kérészfajt mintázó Tiszavirág gyalogos- és kerékpároshidat Szolnokon. A városközpontot a település sport- és pihenőövezetével, a Tiszaligettel összekötő folyami átkelő a leghosszabb Közép-Európában. MTI Fotó: Mészáros János, Fotó: Mészáros János

Ha valaki azt hinné, hogy Budapest a legokosabb magyar város, téved
Szolnok, 2011. január 21. Átadták a 450 méter hosszú, a tiszavirág nevű kérészfajt mintázó Tiszavirág gyalogos- és kerékpároshidat Szolnokon. A városközpontot a település sport- és pihenőövezetével, a Tiszaligettel összekötő folyami átkelő a leghosszabb Közép-Európában. MTI Fotó: Mészáros János
Fotó: Mészáros János


Ha valaki azt feltételezné, hogy Magyarországon Budapest a legokosabb város, téved. Turi Attila informatikus mérnök szerint Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok egyre több okos megoldást kínál a városlakóknak. Újabban pedig Zalaegerszeg az önvezető autóknak teret adó tesztpályával.

Igaz, az „okos” szó a technikai-technológiai átalakulásra utal, a digitális infrastruktúrára, a szolgáltatások minőségére és gazdasági hatékonyságukra. De valójában a városi jólét teszi okossá a várost. Az életminőség, a társadalmi problémák iránti érzékenység. Vagyis az okos város korszerű, élhető.

Egyre lényegesebb a helyiek, a közösségek bevonása a fejlesztésekbe, mivel ők tudják igazán, mire van szükségük – mondta a Szabad Földnek Turi Attila, aki azt is hozzátette, hogy az okostévé vagy az okostelefon sem oldja meg önmagában egy család problémáit. A technika tehát csupán eszköz, például a közlekedés, az energiaellátás, az oktatási, szociális, egészségügyi szolgáltatások újszerű megszervezésére.

Vagy akár az elektronikus betegéletút létrehozására. Az okos városok fejlesztői – a műszaki-technológiai szakemberek mellett környezetpszichológusok, városszociológusok, szociálpszichológusok – olyan fejlesztési megoldásokat keresnek urbanisztikai és társadalmi problémákra, amelyek megkönnyítik a városlakók életét, jobbá és könnyebbé teszik a mindennapjaikat.
 

Ezek is érdekelhetnek