Jogi esetek: Útháború a bíróságon

Egy tanyatelket még 1986-ban két részre osztottak azzal, hogy a közúttal kapcsolata csak az egyiknek volt. Kialakítottak egy 50 méter hosszú, három méter széles utat azon a telken keresztül, amelyik a közút mellett volt, ezen keresztül lehetett a belső telekre gépkocsival, teherautóval behajtani.

Ország-világDr. Tanács Gábor2017. 05. 18. csütörtök2017. 05. 18.
Jogi esetek: Útháború a bíróságon

Az évtizedek során a behajtó nélküli telek gazdát cserélt, egy mezőgazdasági vállalkozó vette meg. Teherautók jöttek-mentek a szomszéd telkén keresztül. A viszony kezdett elmérgesedni, ezért a mezőgazdasági vállalkozó megvett egy harmadik szereplőtől, a szomszédos telekből is egy 3 × 50 méteres részt közvetlenül a korábban használt út mellett, hogy szükség esetén azon is átjárhasson. Erre az eredetileg használt utat a szomszéd lezárta előle.

A mezőgazdasági vállalkozó pert indított arra hivatkozva, hogy az átjárási szolgalmat több mint tíz évig zavartalanul használta, ezért elbirtokolta.

A szomszéd azzal érvelt, hogy az átjárást nem szolgalomként, hanem szívességből engedte meg a tulajdonán keresztül, ezért nem keletkezett szolgalmi jog.

A bíróság hamar tisztázta, hogy mivel nem volt más közúti összeköttetése a távolabbi teleknek, ezért az átjárási jog nélkül azt lehetetlen lett volna használni. 1986-ban csak úgy oszthatták meg az eredeti telket, ha a belső részt a külső részen keresztül mindig meg lehet közelíteni.

Tehát nem szívességi használatról, hanem szolgalomról volt szó, amit tíz év alatt elbirtokoltak a belső telek mindenkori gazdái.

A szolgáló telek tulajdonosa erre azt mondta, hogy a szolgalom akkor is okafogyottá vált, miután a belső telket most már a harmadik szomszédtól kifejezetten út céljára megvett nadrágszíjtelken keresztül is meg tudja közelíteni a mezőgazdasági vállalkozó.

A bíróság kimondta, hogy emiatt nem lehet megszüntetni az elbirtoklással létrejött telki szolgalmat, ugyanis az út céljára megvett 3 × 50 méteres telek és a belső tanya két külön ingatlan, amelyeknek most történetesen azonos a tulajdonosa,de ez nem lesz feltétlenül mindig így. Nem lehet azt mondani, hogy a közútkapcsolattal nem rendelkező tanyára az újonnan megvett úton fog majd bejárni a mindenkori tulajdonos, mert az az út nem tartozik a tanyához. A szolgalom mindig a kiszolgált telekhez kapcsolódik, nem a tulajdonos személyéhez, ezért az elbirtokolt telki szolgalmat fenn kell tartani, és a szolgáló telken keresztül biztosítani a belső tanyára a bejárást.

Ezek is érdekelhetnek