Mérgezett alma végzett vele, mint Hófehérkével

Ki volt Alan Turing? Az elméleti számítástudomány és a mesterséges intelligencia atyjának neve a második világháborúban vált híressé: ő az Enigma-kód feltörője. A német hírszerzés rejtjelezésének megfejtésével hozzájárult a második világháború gyorsabb lezárásához, becslések szerint két évvel rövidítette le a háborút, 22 millió ember életét menthette meg így.

Turing saját neméhez vonzódott, de a korabeli Nagy-Britanniában ezért börtönbüntetés járt, így hajlamát titkolnia kellett. 1952-ben feljelentést tett, amikor újdonsült partnere betörőket juttatott be a házába. A nyomozás során beismerte kettejük szexuális kapcsolatát, ezért vád alá helyezték. Választhatott: vagy börtönbe zárják, vagy önként vállalja a kémiai kasztrációt – az ösztrogéntartalmú hormoninjekció mellett döntött. A vádemelés azonban azzal járt, hogy többé nem dolgozhatott kriptográfiai konzulensként a brit kormánynak, mivel úgy ítélték meg, hogy egy büntetett előéletű ember – még akkor is, ha segített a szövetségeseknek megnyerni a második világháborút – nemzetbiztonsági kockázatot jelentett az ország számára.

Turing ezután visszavonultan élt. A manchesteri egyetem Ferranti Mark 1-es számítógépét használva új matematikai modelleket készített, és ez idő tájt is maradandót alkotott.

Két évvel később, néhány nappal 42. születésnapja előtt holtan találták lakásán, mellette egy félig megevett, ciános alma hevert. Az öngyilkosságra voksolók szerint a derékba tört karrierje miatt vetett véget az életének. Egyesek szerint a tudóst megölték, nehogy államtitkok szivárogjanak ki rajta keresztül. Mások viszont valószínűbbnek tartják a balesetet: Turing tárolt a lakásában kémiai anyagokat, mert szeretett kísérletezni. Anyja rémálomnak nevezte a szobáját, mivel a kísérletekhez szükséges anyagokat szerteszét hagyta. Lehet, hogy belélegezte a cianidot, vagy az alma ért ilyen anyaghoz véletlenül. Ez a barkochba is arról árulkodik, hogy Turing halálának körülményeit rendkívüli gondatlansággal vizsgálták meg...

Jogi rehabilitálása csak hat évtized után történt meg, 2013-ban II. Erzsébet királynőtől kapott királyi kegyelmet. Emlékére 1966-ban a tekintélyes amerikai Association for Computing Machinery (ACM) társaság díjat alapított a számítástechnika tudományának fejlődéséhez kiemelkedő munkával hozzájáruló szakemberek elismerésére.

A manchesteri egyetem közelében álló emlékműve padon ülve ábrázolja, almával a kezében.


A témáról részletesebben olvashatnak szakértőnk, Tóth Tibor blogjában: http://konteo.blogrepublik.eu/2015/02/10/alan-turing/