Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Hétfő reggeltől keddi lapzártánkig nyolc ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen, Mauritius és a Maldív-szigetek jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. Pénz, politika, terror – csontvázak hullanak ki a szekrényből.
Kép: (170605) -- CAIRO, June 5, 2017 () -- Photo taken on June 5, 2017 shows people waiting at Cairo International Airport in Cairo, Egypt. Egypt announced on Monday the cut of diplomatic ties with Qatar, accusing the Gulf Arab state of supporting "terrorist" organizations, according to a Foreign Ministry statement. The statement said Egypt would close all the air and marine spaces, ports for all the Qatari transportation means to preserve Egypt's national security., Image: 335151722, License: Rights-managed, Restrictions: WORLD RIGHTS excluding China- Fee Payable Upon Reproduction - For queries contact Avalon.red - [email protected] London: +44 (0) 20 7421 6000 Los Angeles: +1 (310) 822 0419 Berlin: +49 (0) 30 76 212 251, Model Release: no, Credit line: Profimedia, UPPA News, Fotó: Profimedia
Épphogy nagyobb Bács-Kiskun
megyénél, mégis tüske az arab
világ hátsójában: ez Katar. Gazdag,
okos, muszlim mivoltához képest
igen engedékeny, és mindenkivel
jóban van. Tehát roppant idegesítő.
Katar és a felsorolt országok
között a nézeteltérések tulajdonképpen
Jemen, e polgárháború sújtotta
arab ország kapcsán vetődtek
fel. Jement 1990-ben rakták össze
Észak- és Dél-Jemenből, nem túl
sikeresen: az országban nagyjából
tíz éve dúlnak a harcok. 2015 márciusában
Szaúd-Arábia nyolc arab
ország támogatásával hadműveleteket
indított a felkelők visszaszorításáért.
A síita felkelőket elsősorban
Irán támogatja – Katar pedig
az utóbbival jó kapcsolatot ápol.
Hogy az arab koalíció mennyit
segít Jemenen, az nagy kérdés: az
ország elnöke, Manszúr Hádi május
elején azzal vádolta az Egyesült
Arab Emírségeket, hogy nem felszabadítóként,
hanem megszállóként
viselkedik.
Fontos pillanat ugyanakkor az
ügy előzményeiben Donald Trump
amerikai elnök májusi, szaúd-arábiai
látogatása. Trump biztosította
a szaúdi királyt, hogy mellette – és
egyben Irán ellen – foglal állást
minden kérdésben. Emellett megegyeztek
néhány százmilliárd dollárnyi
amerikai fegyver megvásárlásáról.
Három nappal később az
amerikai védelmi miniszter pedig, a
Demokrácia Védelméért Alapítvány
ülésén felszólította Katart: döntse
el, melyik oldalon áll. Mondhatni
lovat adott Amerika a szaúdiak alá.
Másnap a katari állami hírügynökség
világhálós fiókjait ismeretlenek
feltörték, és súlyosan kompromittáló,
Amerika- és Izrael-ellenes
álhíreket tettek közzé. Június
másodikán már az FBI vizsgálta
Katar fővárosában, Dohában a
helyzetet.
A nyolc ország azzal magyarázza
Katar elszigetelését, hogy az
terroristákat támogat, és a belügyeikbe
avatkozik. Dohát sejtik az
Iszlám Állam, az egykori an-Núszra
Front, a Muszlim Testvériség és a
jemeni húszi lázadók mögött is.
Tény: míg általánosan elfogadott
álláspont, hogy terroristáknak nem
fizetünk, addig Katar mintegy 300
milliárd forintnyi váltságdíjat juttatott
iráni hivatalosságoknak meg
egy szíriai fegyveres csoportnak 50
harcos meg a királyi család 26,
solymászat közben elfogott tagja
szabadon bocsátásáért – két év
alatt idáig jutottak az alkudozásban.
Talán lehettek volna ügyesebbek.
Ennyi pénzből elég sok fegyvert
lehet vásárolni.
Szaúd-Arábiának, az Egyesült
Arab Emírségeknek és Katarnak
meg kell állapodnia. Katar az arab
világ legnagyobb médiahatalma –
az al-Dzsazíra konszern révén –, és
fontos partnere az Egyesült Államoknak,
tehát van némi felmutatni
valója. Ha viszont nem tudnak
megegyezni, és hadi cselekményekre
kerül sor, Katart órákon belül el
tudják foglalni a szaúdi erők. Az
pedig Irán nemtetszését váltaná ki.
Persze jó lenne, ha az említett országok
a Perzsa-öbölt körülállva
békésen mutogatnák azt, amijük
van. Mert egy újabb konfliktus
nem hiányzik senkinek – ugye,
Amerika?
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu