Örök dekrétumok földje

Június 3-4-én rendezik meg a németországi Augsburgban a második világháborút követően Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek évi találkozóját. Pavel Belobrádek cseh miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, jelenlétével hozzájárulna a csehek és a szudétanémetek megbékélésének a megerősítéséhez.

Belobrádek a legmagasabb rangú cseh politikus, aki valaha részt vett ilyen rendezvényen.

A politikus bejelentése hazájában nem talált pozitív fogadtatásra. Lubomír Zaorálek szociáldemokrata külügyminiszter azonnal bejelentette, hogy Belobrádek nem a kormány képviseletében, hanem a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt elnökeként vesz részt a tanácskozáson. Vojtěch Filip, a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának elnöke szerint a látogatás provokáció és a fasizmus cseh áldozatainak meggyalázása.

A szudétanémetek az egykori Csehszlovákia nyugati vidékein élő német nemzeti kisebbség tagjai. A nagyjából hárommilliós népcsoportot a második világháborút követő hónapokban súlyos atrocitások érték. A csehszlovákiai német kisebbséget alig másfél év alatt csaknem teljesen felszámolták. A népcsoport elűzésének jogi alapját Eduard Beneš elnök dekrétumai jelentették. Az elnöki rendeletek alapján a szudétanémeteket és a magyarokat háborús bűnösnek minősítették, elvették csehszlovák állampolgárságukat, megfosztották őket vagyonuktól.

A legfelsőbb politika szintjén az ügyet az 1998-ban aláírt cseh–német megbékélési nyilatkozat rendezte. 2015-ben pedig Szudétanémet Bajtársi Szövetség törölte alapszabályából azt a tételt, miszerint a szervezet egyik célja elérni az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását, illetve az értéküknek megfelelő kárpótlás megfizetését. Azóta a szudéta politikai kurzusból eltűnt a dekrétumok emlegetése.

A cseh (és persze a szlovák) politika azonban ragaszkodik a beneši rendeletekhez: Belobrádek azt nyilatkozta: „Václav Havel már bocsánatot kért, ez elég. Úgy gondolom, hogy ez ma már nem téma. Nincs ok a megszüntetésükre.” Így kell gondolkodni 2017-ben, Európa közepén…