Szakértő segítségével keressük a választ: miért maradt otthon 50 százalék?

Folytatódik a politikai földrengéshullám Franciaországban – a hétvégi francia parlamenti választások első fordulójának eredménye ezt jelzi. Emmanuel Macron elnök alig egy évvel ezelőtt alapított mozgalma, a La République En Marche (LREM) és centrista szövetségese, a Mouvement Democrate (MoDem) a szavazatok harmadát megszerezve utasította maga mögé a nagy pártok jelöltjeit.

Az egyik legnagyobb meglepetést mégsem a LREM magabiztos győzelme jelentette, hanem az, hogy a választók több mint fele otthon maradt, ami nagyon rossz eredménynek számít Franciaországban. A 47 millió választópolgárból csupán 7 millióan szavaztak Macronékra, ezzel az alacsony támogatottsággal mégis el lehetett érni a 32 százalékos eredményt. A számok azonban kicsit csalókák – véli dr. Feledy Botond külpolitikai szakértő –, ugyanis az elnökválasztás két hónappal ezelőtti első fordulójában nyolcmillióan támogatták Emmanuel Macront, csupán egymillióval többen, mint most, jóval magasabb részvételi arány mellett. Ez alapján biztos, hogy az 577 fős Nemzetgyűlésben több mint 400 székben ők ülnek.

Adódik a kérdés: miért maradt otthon 50 százalék?

Dr. Feledy Botond szerint sok francia azért választotta a távolmaradást, mert sem az új elnökkel, sem a saját pártjával nem tudott kiegyezni. A szocialisták a történelmi összeomlás szélére kerültek, a jobboldal a gyenge elnökválasztási teljesítmény után erőtlenül működött. Marine Le Pen hiába szerzett 35 százalékot az elnökválasztás második fordulójában, a Nemzeti Front most csak 13,9 százalékot ért el, amely alig lesz elég néhány képviselőre, frakciót szinte biztosan nem alakíthat most sem.

Franciaországban izgalmas parlament formálódik. Macron nemcsak az elnöki palotát fogja felforgatni, a teljes Nemzetgyűlést átalakítja, ami akár azzal is járhat, hogy a két klasszikus párt hosszú távon egzisztenciális, anyagi válságba kerülhet. Várhatóan lecserélődik az eddigi politikai elit, a korábbi képviselők 40 százaléka nem indul újra, miközben Macron jelöltjeinek nagy része a politikán kívülről érkezik, sokan a civil szférából vagy az üzleti életből kerülnek a Nemzetgyűlésbe. A politikai gondolkodásmódban már az önmagában jelentős változást hozhat, hogy míg az elnök – 19 000 internetes jelentkezőből kiválasztott – jelöltjeinek átlagéletkora 46 év, az előző parlamenté 60 volt, ráadásul az új kormánypárti frakcióban kiugróan magas – 50 százalék – lesz a nők aránya, ami alapvető megújulást hozhat. Meddig tarthat a lendület? – egyelőre nem tudni.

A program, amellyel Macron megnyerte ezt a választást, nagyon népszerűtlen program: e szerint Franciaországban munkaügyi reformokat hajtanának végre szeptemberig, bizonyos adócsökkentések mellett több mint 150 000 bürokratát bocsátanának el, a háromszázalékos költségvetési hiány tartásához pedig öt év alatt Macron 60 milliárd eurót ígért megtakarítani a költségvetésből. Ezekkel annak idején François Hollande is megpróbálkozott, ám neki nem jött össze.

A kihívás óriási, de eddig jól vette az akadályokat a LREM. Feledy Botond szerint akár még az is elképzelhető, hogy a 19 000 jelentkezőből ki tudták választani azt a 400 képviselőt, akik ezt a programot végig tudják vinni a francia parlamentben, nem ugranak majd ki a szakszervezeti tüntetések idején. Ha a mostani lendületet kihasználva a mozgalom képes lesz egyszerre, egy nagy csomagban a társadalmi privilégiumokat megnyirbálni, sikerrel járhat.

De ez az a pont, ahol visszaüthet a 7/47 milliós arány, azaz, hogy nincs mögötte a társadalom többsége. Vajon amit az egyik kezével elvesz, azért mit tud nyújtani a másikkal cserébe? Az elnök akkor tudja az egyensúlyt fenntartani, ha képes a szálakat egyszerre mozgatni.