Aggályokkal telve

„Gondosan tanulmányoztuk a civil szervezetekről szóló új törvényt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az nem felel meg az uniós jognak.”

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint a civil társadalom a demokratikus társadalmak alappillére, nem szabad indokolatlanul korlátozni a működését.

A Bizottság három ponton kifogásolja a civiltörvényt. A nemrég elfogadott törvény szerint nyilvántartásba kell venni azokat a civil szervezeteket, amelyek évente 7,2 millió forintnál több, külföldről kapott pénzhez jutnak, erről konkrét részleteket kell megadniuk a magyar hatóságoknak, illetve valamennyi közleményükben, sajtóanyagukban és a weboldalukon is fel kell tüntetniük a következőket: „külföldről támogatott szervezet”.

A Bizottság szerint a törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, ezzel korlátozhatja azokat feladatuk ellátásában; indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a szabad tőke áramlását az unión belül; illetve a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog is sérülhet a törvény kapcsán.

Az EU egy hónapon belül vár választ a kormánytól és azt kéri, kezdeményezzen kommunikációt az érintett szervezetekkel.

A CEU ügyében pedig szintet lépett az áprilisban indított vizsgálat. A Bizottság elemezte a magyar kormány válaszát, de nem találta meggyőzőnek – vagyis továbbra sem értik, miért volt szükség a felsőoktatási törvény módosítására. Sőt szerintük az új szabályozás ellentétes az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabályozásával. Most újabb egy hónapot kaptunk, hogy meggyőzzük a Bizottság tagjait, különben keresetet indíthatnak ellenünk az unió Bíróságán.



Bár rég nem zajlott Magyarországgal kapcsolatosan ilyen sok eljárás, korántsem állunk a tagállamok élén e tekintetben. Kötelezettségszegési eljárást akkor indít az Európai Bizottság, ha egy közösen meghozott szabályt későn, rosszul vagy egyáltalán nem alkalmaz egy tagállam. A legtöbb eljárás jelenleg Spanyolország ellen van érvényben.