Brüsszeli kötélhúzás - Brexit-tárgyalsok, második foduló

Az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok és más uniós munkavállalók, illetve az EU országaiban letelepedett britek jogi helyzetének a rendezése volt az egyetlen kérdéskör, amelyben a Brüsszelben tanácskozó diplomaták és szakértők némi haladást értek el. Már csak azért is, mert – ellentétben a többi tárgyalási fejezettel – London kidolgozta a szempontjait és részletes „ajánlatot” tett Brüsszelnek az EU-s munkavállalók Brexit után is fenntartható jogairól. Sem a pénzügyi elszámolásról, sem az Írországhoz fűződő kapcsolatok alakulásáról nem alakult ki érdemi eszmecsere, mivel a David Davis kiválásügyi miniszter vezette brit tárgyalóküldöttség nem volt felkészülve a huszonhét tagállam részletes álláspontjának a véleményezésére.

Michel Barnier, az EU-kormányok nevében eljáró főtárgyaló elismerte, hogy a kiszámíthatóság megteremtése mindkét fél érdeke, és ezen belül is elsőbbséget élvez az egymás országaiban élő polgárok jogainak a biztosítása. A szigetország „rendezett státuszt” ígér a kiválása után is ott dolgozó uniós munkavállalóknak, a tagállamok azonban jelenleg élvezett jogaik teljes körű fenntartását követelik.

Brüsszel szerint a britek ajánlata elmarad ettől, mivel nem akarják garantálni a családegyesítés lehetőségét és néhány szociális juttatás, például a családi pótlék külföldre utalásának a lehetőségét. London állítólag belement abba, hogy ha egy EU-polgár több mint két évre elhagyja az Egyesült Királyságot, jogosult legyen a visszatérésre.

Cserébe a kontinensen lakó britek szabadon mozoghatnának az EU teljes területén. Ugyancsak megállapodtak a tárgyalóküldöttségek abban, hogy a szigetországba ingázók és az idénymunkások – az utóbbiak számát 40 ezer kelet-európai gyarapítja – munkavállalói jogait is garantálni fogja a Brexitről kötendő kétoldalú szerződés.

A brüsszeliek kialkudták, hogy az Egyesült Királyságban élő EU-s polgárok szavazhassanak az önkormányzati választásokon. A britek viszont azt akarják elérni, hogy mindnyájukat ellenőrizhessék, nem szerepelnek-e a bűnügyi nyilvántartásban.

Ezt az uniós tárgyalók a közösségi joggal ellentétesnek tartják és hevesen ellenzik.

A tárgyalások második fordulóját lezáró sajtótájékoztatón világossá vált, hogy a megállapodást gátló legfőbb akadály az Európai Bíróság szerepének eltérő megítélése. A huszonhetek azt szeretnék, ha az Egyesült Királyságban maradó polgáraik az uniós jogszabályok betartását kikényszerítő EU-bírósághoz fordulhatnának, ha a jogaikat megsértik. London ezt egyelőre nem fogadja el.

A megbeszélések következő fordulójára augusztus végén kerül sor.


Halmai Katalin, Brüsszel