Csak bizakodni tudunk

Elöregedett tanári kar, elavult eszközpark, felkészületlen diákok. Ezek a legsúlyosabb megállapításai az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatási államtitkársága által kiadott szakmai stratégiának.

Ország-világHardi Judit2017. 07. 12. szerda2017. 07. 12.

Kép: ELTE Eotvos Lorand Tudomanyos Egyetem, Termeszettudomanyi kar, diak, foiskola, tanulas 2005.11.10. foto: Nemeth Andras Peter

Csak bizakodni tudunk
ELTE Eotvos Lorand Tudomanyos Egyetem, Termeszettudomanyi kar, diak, foiskola, tanulas 2005.11.10. foto: Nemeth Andras Peter

Elégedetlenek az egyetemeken, főiskolákon végzettekkel az őket alkalmazó cégek – írja a jelentés, amit a hvg.hu elemzett. Nagyobb probléma, hogy már a felsőoktatásban is komoly gondok vannak a tanulókkal, főleg a műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai képzéseknél. A probléma egészen pontosan az, hogy kevesen jelentkeznek, emiatt a ponthatárok alacsonyak, vagyis – kis túlzással – szinte bárki bekerülhet, aki akar.

Az alacsonyabb színvonal pedig a tehetségesebb diákok tanulmányaira is rossz hatást gyakorol. Ezért – fejtegeti az Emmi, amelynek cselekvési tervét két hete fogadta el a kormány – szükség lehet a felvételi szigorítására. Borúlátók az államtitkárságnál: egyenesen azt állítják, ha ez a tendencia folytatódik, az a gazdaság stabilitását, a továbbfejlődés lehetőségét veszélyezteti.

Persze komoly baj az is, hogy a legtehetségesebb diákok közül csak kevesen adják be a jelentkezésüket itthoni egyetemekre, inkább külföldön tanulnának – igaz ez elsősorban a természettudományos képzésekre. (Elég csak a héten a hírekbe került „zseni” osztályra gondolni: a szegedi diákok 4,98-as érettségi átlagot értek el, s a harmaduk külföldön tanul tovább, Oxfordban vagy a Cambridge-ben.)

A minisztérium is elismeri, a fiatalok nem véletlenül választják a jobbnak tartott külföldi képzést, hiszen a hazai természettudományos oktatás színvonala romlott.

Ennek több oka is lehet, például az átgondolatlanul bevezetett bolognai képzés: igen rövid idő alatt (három év) túl sok ismeretanyagot kellett az oktatóknak a tantervbe zsúfolni.

A kevés jelentkező gondot jelent más területeken is, így például az ápolói szakon. Pedig az itt végzettek szinte azonnal kapnának munkát, hiszen a szakmában az elvándorlás miatt nagy a munkaerőhiány.
(Az már más kérdés, hogy a frissen végzett diákok itthoni fizetése töredéke a határon túlinak.)

Az Emmi – a jelentés szerint – nem törődik bele a rossz helyzetbe, a szakemberek remélik, hogy a 2020-ig lehívható uniós forrásokból sikerül a versenyképes hazai felsőoktatási rendszert létrehozni.
 

Ezek is érdekelhetnek