Mind többen fordulnak el az állami rendszertől – Inkább fizetünk

A magyar férfiak várható élettartama kilenc évvel kevesebb, mint svéd társaiké. Az iskolázottság tekintetében még megrendítőbbek az adatok: egy svéd és egy magyar diplomás férfi között öt, az alapfokú végzettségűeknél viszont már 12 év a várható élettartambeli különbség.

Az, hogy kinek milyen az életmódja, milyen fizikai és szociális körülmények között él, tud-e arról, hogy hová kell fordulnia bizonyos betegségek esetén, nagyban függ attól, hogy hol helyezkedik el a társadalmi rendszerben. Kollányi Zsófia szerint ma nem nagy kihívás Magyarországon belehalni olyan betegségbe, amit elvileg kezelni lehetne.

Ezek után nem is lehet azon csodálkozni, hogy a Medián felmérése szerint a lakosság kétharmada igazságtalannak és egyenlőtlennek tartja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.

Mind többen fordulnak el az állami rendszertől, és inkább a drága magánszolgáltatást választják, főként a járóbeteg-ellátásban. Emiatt egyre több a háztartások egészségügyi kiadása, ami a szegényebb társadalmi rétegek számára aránytalanul magas terhet jelent. Európai összehasonlításban a magyar állam keveset, a lakosság viszont nagyon sokat költ egészségügyre. A GDP 4,8 százalékát teszik ki az egészségügyi közkiadások, a lakosság pedig az egészségügyi kiadások 30 százalékát fizeti ki.

Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért projektvezetője elmondta, hogy évente 2800-an fordulnak jogi segítségért a szervezethez, többségük az egészségügyben tapasztalt sérelmek miatt. Magyarország nemzetközi elmaradása folyamatosan nő, és nem csak Nyugat-Európához képest. Az egészségügyi közkiadások lassú csökkenése indult el hazánkban, míg Szlovákia és Csehország növelte állami kiadásait. Asbóth Márton szerint nincs még egy olyan ország, ahol ennyire rossz lenne az egészségügy, és ennyire nem tesz semmit a kormányzat.