Walesa üzenete az ellenállóknak: 'Minden eszközt meg kell ragadnotok, hogy visszaszerezzétek, amit számotokra elértünk'

Árral szemben-– Hétfőn bejelentette Andrzej Duda lengyel államelnök, hogy az országa jogrendszerének megváltoztatását célzó három törvény közül kettőt visszaküld az országgyűlés alsóházának.

Ország-világKirály Farkas2017. 07. 28. péntek2017. 07. 28.

Kép: People attend a protest against judicial reforms in Warsaw, Poland, July 24, 2017, Image: 342960237, License: Rights-managed, Restrictions: # POLAND OUT #, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Forum Poland, Fotó: Profimedia

Supreme Court in Poland
People attend a protest against judicial reforms in Warsaw, Poland, July 24, 2017, Image: 342960237, License: Rights-managed, Restrictions: # POLAND OUT #, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Forum Poland
Fotó: Profimedia

E két jogszabálytervezet a Legfelsőbb Bíróságot
és az Országos Bírói Tanácsot érinti. Az elnök döntését nyilvánvalóan befolyásolta a lengyel közhangulat. A törvénytervezeteket múlt csütörtökön szavazta meg az alsóház, majd két nappal később – tizenhat órányi vita után – a szenátus is jóváhagyta. Ám a lengyel ellenzék szimpatizánsai már napokkal korábban utcára mentek tiltakozni a változtatások ellen: vasárnap Varsóban becslések szerint ötvenezren tüntettek, és a többi lengyel nagyvárosban is sokan hallatták a hangjuk a változtatások ellen.

Kifogásuk: a törvényjavaslat megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét, és a törvény hatálybalépésével egyidejűleg nyugdíjazná a jelenlegi bírákat, azok kivételével, akiket az igazságügy-miniszter kivonna ennek hatálya alól – a nyugdíjazott bírák utódait pedig a szejm választaná meg.


Hogy ez mennyire aggályos az unió számára, az Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének nyilatkozatában mutatkozik meg: szerinte a változtatások „felszámolnák a bíróságok maradék függetlenségét, és a kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonnák az igazságszolgáltatást”.

A legutóbbi fejlemények miatt az alelnök kilátásba helyezte az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárás megindítását – az uniós szakzsargonban ezt atomfegyvernek neveznék, hiszen az eljárás végére akár odáig is el lehet jutni, hogy az adott tagállamot megfosztják szavazati jogától a tanácsban.

A lengyel elnök a vétója kapcsán kijelentette: hazája jogrendszerét reformálni kell, de a honatyák és -anyák által javasolt változtatások egy elnyomó rendszer létrejöttének kockázatát hordozzák, a nyolc napja tartó tiltakozások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az új törvények megosztanák a lengyel társadalmat.

Jelen döntésével Andrzej Duda szembement Jaroslaw Kaczynskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) vezetőjével.

Duda 2015-ben Kaczynski segítségével lett a párt elnökjelöltje, és mostanáig támogatta is a párt politikáját, egyetlen törvénnyel sem ment szembe. Hogy mostani cselekedete kisebb belső törést okozott a lengyel politikában, az világos. Az elnöki vétók bejelentése után összegyűlt a PiS vezetése, a tanácskozáson részt vett Beata Szydlo kormányfő is. Az egyeztetésre érkező Mateusz Morawiecki kormányfőhelyettes újságírói kérdésre elmondta: csalódott Duda lépése miatt. Stanislaw Karczewski, a szenátus elnöke úgy nyilatkozott: folytatni fogják az igazságügy reformját. Jaroslaw Kaczynski álláspontja lapzártánkig nem ismeretes.

 

Ezek is érdekelhetnek