Expo a Csárda Parkban

Három és fél óra várakozás után végre átjutunk a Tiszabecs–Tiszaújlak határátkelőhelyen. Tiszabökényen át Tiszapéterfalva felé haladva viszont örömmel tapasztaljuk, hogy a kátyúk száma a két évvel ezelőtti látogatásunkhoz képest jelentősen csökkent – talán az expó tiszteletére.

Maga a kiállítás és a vásár – amelyen csaknem hatvan kárpátaljai és több mint húsz magyarországi vállalkozó vesz részt – pedig bővelkedik látnivalókban. Különösen gazdag mézekben és borokban, de kézművesek, asztalosok, fafaragók is szép számmal jöttek Bótrágytól Viskig, Nagypaládtól Salánkig. Virágokban gyönyörködünk, s közben zajlik már a lovasvetélkedő, aztán üzletembertalálkozó kezdődik, majd gyermekszépségverseny következik – izgulnak a szülők is. S ma este zárul a XXII. Kárpátaljai Népzene-, Néptánc- és Kézművestábor is, a táncházban a péterfalvi Pál István Szalonna és bandája muzsikál.

Huszonhárom éve éppen az első ilyen táborban jártam itt először, Virág Lászlóval – aki akkor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) péterfalvi alapszervezetének vezetője volt – bebarangoltuk az egész vidéket. A Csárda Parkot, ahol most az expót – s a csárda konferenciatermében a fórumokat, előadásokat – tartják, akkor még a Határőr Agrárcég (korábban kolhoz) üzemeltette stadionjával, sportcsarnokával, a nagy változások idején vigyáztak rá, így sikerült egyben tartani. Méltó környezete a mostani rendezvénynek is sok száz vendégével.

A IV. Turul Expo fővédnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – a határon ő is várt egy órát –, a védnökök közt ott van Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és kárpátaljai kormánybiztos, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.

Mindez jelzi, hogy Péterfalván valóban fontos dolgok történnek, és túl azon, hogy a határon átnyúló kapcsolatok javíthatják az itt élő magyarok – körülbelül 150 ezer ember – helyzetét, egész Ukrajnával erősíthetik a gazdasági együttműködést. Az expóra meghívást kaptak a magyar gazdakörök vezetői, nem csak Kárpátaljáról és Magyarországról.

Megtartották a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának ülését, az esti beszélgetéseken pedig szinte mindenki mindenkivel megismerkedett. Virág László, aki megalakulása, azaz húsz éve tölti be a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) elnökének tisztét, elmondta, hogy kezdetben bizony voltak, akik kétkedéssel fogadták Ukrajnában a szövetség létrejöttét, mondván: miért kellett azt nemzetiségi alapon létrehozni? Mára azonban a legtöbben belátták, a magyar vállalkozók nyitottak mindenki iránt.

A magyar állam az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ pályázatain és más forrásokból elnyerhető támogatásokkal segíti a magyar gazdákat, vállalkozókat. Kárpátalján különösen fontos a mezőgazdaságból élők helyzetének javítása – a pályázatok legnagyobb része is erre irányul –, de cél a turizmus fejlesztése és valamennyi munkahelyteremtő vállalkozás esélyeinek növelése is. Az elvándorlást csak így lehet megállítani.

A Turul Expo harmadik napján egymást követik a Csárda Parkban a KurucFeszt kulturális eseményei. Népzenei és néptáncélményekben gazdag ez a vasárnap, a leglátványosabb része azonban a felvonulás a tiszaújlaki Sóháztól a határátkelő melletti Turul Emlékműig. A Sóházat Esze Tamás foglalta el 314 éve szegénylegényeivel, az emlékmű pedig a Rákóczi-szabadságharc első nagy (1703. július 14-i) győztes csatájának dicsőségét hirdeti. A menet élén az aknaszlatinai Takár Károly (Katyó) vezette öttagú kerékpároscsapat halad – 450 kilométeres útjukon fölkeresték valamennyi kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyet –, mögöttük Schreiber Sándor tárogatóművész fújja hangszerét...

Estefelé, mikor – épp a megkoszorúzott emlékmű előtt – megkezdjük a várakozást hazafelé, e dallamokat dúdolom. Állunk, mozdul egyet-egyet a kocsisor, araszolgatunk..., két és fél óra alatt átjutunk. Az ukrán–magyar határon ez nem is rossz idő...