Jogi esetek: Árverés, de hogyan?

A nagy házban egy család különböző ágai éltek együtt, s mint utóbb látni fogjuk: nem kifejezett békességben. A tetőtérben 42 négyzetméteren egy nyolcvanéves öregember lakott, az egész ház felének tulajdonjogával. A másik fél tulajdonjog háromfelé oszlott az öregember testvérének két gyermeke és a felesége között, a testvér haszonélvezeti jogával terhelten.

Ország-világDr. Tanács Gábor2017. 08. 13. vasárnap2017. 08. 13.
Jogi esetek: Árverés, de hogyan?


A testvér a feleségével a földszinti részben lakott, 90 négyzetméteren, az egyik gyermek pedig az alagsorban a családjával. A tetőtérben lakó öreg összeveszett a család többi ágával, nem akart már együtt élni velük, de a tulajdonrészét eladni nem tudta. A rokonait is hiába kérte, váltsák meg a rá eső részt, hogy elköltözhessen. Ezért végül bírósághoz fordult, a közös tulajdont szüntesse meg úgy, hogy vagy kötelezze a tulajdonostársakat a tulajdonrészének megváltására, vagy bocsássa árverésre az ingatlant, és a vételárból fizessék meg számára a rá eső részt.

A tulajdonostársak azt mondták, hogy nincs pénzük megváltani az öreg tulajdonrészét, és kiköltözni sem hajlandók, mert nincs hova menniük, a tulajdonukat banki jelzálog is terheli, értékesítés esetén a befolyt összeg nagyobb része a bankot illetné. Ezért az ingatlanárverésen is csak lakottan értékesíthető szerintük, vagyis úgy, hogy az új tulajdonos beletörődik, hogy ők ott laknak a házban, ami a vételárat érthetően csökkenti.

Az elsőfokú bíróság azt mondta, hogy árverésen kell megszüntetni a közös tulajdont, méghozzá úgy, hogy az öregember kiüríti a tetőteret, az unokaöcs kiüríti az alagsort, viszont a ház felén haszonélvezeti joggal rendelkező testvér maradhat a földszinti lakrészben. Az árverési vevő az egész ház tulajdonjogát szerzi meg azzal, hogy a földszinti lakrészt a testvér haszonélvezeti joga terheli, és abban lakhat a haláláig.

Az ítélet ellen az öregember fellebbezett, mondván, korábban a testvére is tulajdonos volt, csak a gyermekeinek ajándékozta a részét, és igazságtalan, hogy most pusztán emiatt a házban maradhasson. Ha a testvér a házban maradhat, az a gyakorlatban megakadályozza az árverési értékesítést, ezzel a közös tulajdon tényleges felbontását is.

A másodfokú bíróság azonban megerősítette: a közös tulajdon bírósági megszüntetése csak a tulajdonosok viszonyának rendezésére való, ennek során a haszonélvezeti joghoz a bíróság nem nyúlhat, mert azt csak a jogosult beleegyezésével lehet megszüntetni. Ezért az elsőfokú ítéletet lényegében helybenhagyta.

Ezek is érdekelhetnek