Jogi esetek: Kártérítés a fogorvostól

E heti esetünk egy hatvan körüli nő fogsora körül bonyolódik. A fogorvos ideiglenesen beragasztott a nőnek egy alsó hidat, majd amikor rájött, hogy alatta gyulladás jött létre, akkor kivette, és „véletlenül” kihúzott vele két jó fogat is. A tartófogat ezután visszaültette, a hidat pedig véglegesen rögzítette.

Ország-világDr. Tanács Gábor2017. 08. 03. csütörtök2017. 08. 03.
Jogi esetek: Kártérítés a fogorvostól


Több mint egy év múlva jelentkezett a páciens azzal, hogy valami nincs rendben a fogával. Ekkor kiderült, hogy egy gyulladt fogat ültettek vissza, ezért az egész mindenséget ki kell szedni.

Ezután a nő hajhullást és különböző bőrbetegségeket tapasztalt magán, egy év múlva elment egy bőrklinikára, ahol azt mondták, hogy fogászati góc lehet a háttérben. A fogászaton olyan gyulladtnak találták a száját, hogy valamennyi felső fogát kihúzták.

A nő kártérítési pert indított az első fogorvos ellen azzal, hogy fizesse vissza a fogászati kezelés árát és annak kamatait, valamint fizessen hatmillió forint nemvagyoni kártérítést azért, hogy a rossz kezelés miatt éveken keresztül szenvedett egészségügyi problémáktól, és szinte valamennyi fogát elvesztette.

Egy ilyen ügyben a szakértőké a főszerep: a betegnek azt kell tudnia bizonyítani, hogy kárt szenvedett, és ez okozati összefüggésben áll az orvos tevékenységével. Ha ez sikerül, akkor az orvosnak kell kimentenie magát azzal, hogy bizonyítja: úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A szakértő körülbelül arra a következtetésre jutott, hogy az első kezelést valóban rosszul kivitelezte a fogorvos, ezért az alsó fogak elvesztéséért felel, viszont a felső fogak állapotának végleges megromlásában seregnyi más tényező is közrehathatott. Bonyolította a helyzetet, hogy a bíróság az első esetben úgy látta, a beteg is hibázott, mert csak több mint egy év után ment el ellenőrzésre.

A bíróság kimondta, hogy felel az orvos az elrontott alsó fogsorért, vissza kell adnia a kezelés árát kamatostul, nemvagyoni kártérítésként viszont csak 450 000 forint jár, hiszen a legtöbb egyéb panaszt nem a műhiba okozta. Így viszont a hasonló nagyságrendű perköltség jelentős részét a felperesnek kellett kifizetnie, ugyanis sokkal kevesebbet ítéltek meg neki, mint amennyit kért. Ilyen értelemben tehát inkább ő lett a pervesztes, rá esik a perköltség nagyobb része. Ez az ítélet arra figyelmeztet leginkább, hogy nem jó taktika irreálisan magas kártérítést kérni, mert ez utólag visszaüthet.

Ezek is érdekelhetnek