Már elfogyott egy Föld

A Föld lakossága az idén alig több mint 7 hónap alatt felélte erőforrásait, azaz ebben az évben már 1,7 Föld kell ahhoz, hogy „kiszolgáljuk” az igényeinket – tehát úgy élünk, mintha 1,7 Földünk lenne. 1970-ben még csaknem 1 volt ez az érték, akkoriban december 23-át jelölték meg a szakemberek – vagyis akkor még nagyjából annyi erőforrást használtunk fel, amennyi rendelkezésre állt. Az emberiség akkor annyi energiát és alapanyagot fogyasztott, amennyit a Föld adni volt képes, s annyi káros anyagot termelt, amennyit a bolygónk még feldolgozhatott, el tudott nyelni.

A mostani dátumra a WWF (World Wide Fund for Nature: Természetvédelmi Világalap) hívta fel a figyelmet. A szervezet szerint az év hátralévő részében az emberi tevékenység környezetünk rovására folytatódik, azaz romboljuk az ökoszisztémát.

A nyomás kettős: több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, ezzel párhuzamosan pedig jóval többet veszünk el a tengereinktől és erdeinktől, mint ahogyan azok újratermelődni tudnának. Ez persze átlagos adat: a lakosság egyik része túl nagy lábon él, miközben mások alig terhelik a környezetet. A számítások szerint, ha mindenki luxemburgi szinten élne, akkor már most 9,1 Földre lenne szükség, míg az ausztrál fogyasztás 5,4, az USA-é 4,8 Földet feltételez. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán. Mi, magyarok is az átlag felett fogyasztunk: 1,9 a mutatónk.

De mit is jelent valójában az elméleti mutató? Azt, hogy az ember előbb-utóbb olyan mértékben veszi igénybe a környezetet, terheli agyon, hogy az már nem lesz képes a mai mértékben sem regenerálódni, s végül összeomlik.

Ezért a WWF figyelmeztet: ha az egyén, az ország, a társadalom, az emberiség nem tesz többet a természet védelméért, a károsanyag-kibocsátás visszafogásáért, a túlfogyasztás ellen, akkor magunk alatt vágjuk a fát. Fenntarthatatlanná válik a földi élet!