Hat lapot egy hétre

Csaknem százféle periodikát – a női hetilapoktól az irodalmi folyóiratokon át az angol, francia, német, orosz, olasz magazinokig – kölcsönözhetnek Szegeden a Somogyi könyvtár olvasói. Egy személy egyszerre hat újságot vihet ki egyhetes időtartamra. A szolgáltatás népszerű, egyre több lapot tesznek kölcsönözhetővé.

Azt hittem, otthon sokan elnyüvik a kikölcsönzött újságokat: leöntik kávéval, szamárfülessé teszik, kitépik a nekik fontos lapokat. De nem. Bori Katalin könyvtáros azt mondja: évek alatt egyetlen esetre emlékszik, hogy az olvasó eláztatott egy újságot. Az is azért történt, mert útközben kapta el a záporeső.

Sok okuk van rá a betűfalóknak, hogy az újságot is kölcsönben olvassák. A legfőbb ok a spórolás. Aztán a szórakozás. Meg az, hogy tudni szeretnék, hogyan kell diétázni, lakást berendezni, mi a divat, milyenek a legújabb szupermotorok. Vagy például a nyelvtanulás: Sipos Szilvia minden héten kikölcsönzi a The Economist angol gazdasági hetilapot, hogy a nyelvtudását frissítse. Meg persze az általános tudását is, hiszen – mint mondja – nem árt, ha mindenki jól megválogatja, honnan tájékozódik.

Az sem igaz, hogy az internet mindent letarol. Szilvia szerint az idegen nyelven olvasáshoz alkalmasabb a nyomtatott szöveg. Stabilak a betűk, nem fájdul meg a feje, ha sokáig nézi az oldalakat. Továbbá az igényes folyóiratokban fantasztikus grafikák, ábrák vannak. Nemrég, amikor a tízéves lányáért ment a tenisztáborba, talált az Economistban egy elképesztően jó rajzot a Brexit kapcsán arról, hogy az okos angolok a homokba dugják a fejüket. Még a tizenöt évesek is felfigyeltek rá, mi az átvitt értelme, hogy valaki a homokba dugja a fejét.

Sipos Szilvia hetente hazaviszi a lehetséges hat újságot a Somogyiból, de más könyvtárba is jár, onnan szintén kölcsönöz lapokat. Nyolc-tíz kiadványt olvas folyamatosan – úgy becsüli, legalább 8 ezer forintjába kerülne hetente, ha mindet megvásárolná. Otthon szinte mindenütt újság hever: az ágyon, az ebédlőasztalon, a kanapén. Nagyon örül, ha a kislánya figyelmét felkelti valami, mert akkor lehet róla beszélgetni – s a csemete is szokott a gyerekkönyvtárból neki való folyóiratokat kölcsönözni. Végül mindet visszaviszik, s hoznak újabbakat. Igaz, mindenből csak a második legfrissebbet lehet kikölcsönözni – de ezek a tudni- és szórakoznivalók nem avulnak el egy hét alatt.

Bori Katalin azt mondja: figyelembe veszik az olvasók igényeit a kölcsönözhető lapok listájának bővítésekor. Két dologban nem tehetik: napilapot nem kölcsönöznek, pedig arra erős lenne a kereslet; és nem adják haza a hosszú távú megőrzésre kijelölt, bekötendő lapokat sem.

Nem állja meg a helyét a feltételezés, hogy főként nyugdíjas nők kölcsönöznek újságot: a fiatalabb férfiak is keresik a női magazinokat. Úgy tűnik, helyben több férfi olvas folyóiratot – talán, mert a teremtés koronáinak több az ráérő ideje.

Csupán egyetlen korosztály nem csábul semmiféle könyvtárosi praktikára: a tinédzserek. Pedig nekik is készülnek folyóiratok – ráadásul jó drágák, hét-nyolcszáz forintosak –, s olyanok, amelyeknek a neten csak kedvcsináló részletei találhatók meg. És mégsem.

Külön kategória a bookazinoké. A könyvnél kevesebb, folyóiratnál több tematikus kiadványok – például a foci Eb sztárjairól, a drónokról, a robotokról, jó ötletek a gyermekek születésnapi zsúrjához – érdekesek és sokba kerülnek. Nem avulósak, ezért nagyon népszerűek a kölcsönzésben.