Hősies helytállás a legjobb 16 között - A vesztes mérkőzésen is remekül küzdöttek a mieink

Palágyi Béla írása Sportnapló rovatában - színes sporthíreinkkel.

Ország-világMunkatársainktól2017. 09. 15. péntek2017. 09. 15.

Kép: ISTANBUL, TURKEY - SEPTEMBER 10 : Players of Hungary greet supporters following the FIBA Eurobasket 2017 Round 16 basketball match between Serbia and Hungary at Sinan Erdem Dome in Istanbul, Turkey on September 10, 2017. Ahmet Dumanli / Anadolu Agency, Fotó: AHMET DUMANLI

Serbia vs Hungary - FIBA Eurobasket 2017
ISTANBUL, TURKEY - SEPTEMBER 10 : Players of Hungary greet supporters following the FIBA Eurobasket 2017 Round 16 basketball match between Serbia and Hungary at Sinan Erdem Dome in Istanbul, Turkey on September 10, 2017. Ahmet Dumanli / Anadolu Agency
Fotó: AHMET DUMANLI

Jó mostanában a kosárlabdáról beszélni. Férfi válogatottunk sikeresen fejezte be a 40. Európa-bajnokságot. Nem, nem nyerte meg, de a csoportjából továbbjutott, Csehországot (85-73) és Romániát (80-71) legyőzve a nyolcaddöntőben találta magát. A kontinens legjobb 16 együttese közé verekedte be magát, úgy, hogy ezúttal nem erősítették légiósok, Ivkovics Sztojan szövetségi kapitány saját anyagból dolgozott. Persze a sportág almanachjába nem csak a győztes meccsek kerülnek be. A horvátoktól elszenvedett 58-67-es vereség alkalmával – magunkhoz képest – jól játszottunk.

A legjobb 16 között a szerbekkel szembeni 78-86-ra elveszített mérkőzésen is remekül küzdöttek a mieink. Hogy nem győztek? Ez centimétereken múlt – mondjuk azon, hogy Perl Zoli megállt a növésben, amikor a szerb Boban Marjanovics még haladt tovább, egészen 221 centiig. Ugyanígy számolhatnánk az izmokat és talán a távoli dobások pontosságát, ami lehet genetikai adottság és sok gyakorlás dolga is. Azért én felírtam az általunk kihagyott hat holtbiztos ziccert, köztük egy triplát is, ami ha bemegy… Persze, aztán akadtak olyan pontjaink is, amit Fortuna keze pofozott a kosárba – de hát ez a játék már csak ilyen.

Örüljünk a 16 közé jutásnak, sok sportágban elfogadnánk ezt a helyezést – az pedig már más kérdés, hogy a magamfajta vének ilyenkor emlékezni is kezdenek. Mondjuk 1955 júliusára. Jó, a sportág még nem volt ilyen népszerű, mint manapság, ám mi hamar kapcsoltunk, már 1946-ban, amikor a genfi Európa-bajnokságon bronzérmet szereztünk. Ezt fényeztük 1953-ban ezüstre a moszkvai Eb-n, ám az „aranycsapatunk” 1955-re állt össze. Abban az évben mi voltunk a házigazdái az Európa- bajnokságnak, és a nagy érdeklődésre tekintettel a kosárpalánkokat a Népstadionban állították fel, ahol elfért a negyvenezer(!) néző. A döntőt a szovjetekkel vívtuk, és óriási küzdelemben 82-68 arányban győztünk. A magyar szurkolók végigkönnyezték a Himnuszt, Greminger János, Zsíros Tibor, Simon János és a többiek bekerültek a kosárlabda történelemkönyvének aranylapjaira. Bár a sportág egy hajó fedélzetén – unatkozó matrózok részvételével – az árbocra kötött kosárral indult, talán éppen az ilyen romantikája miatt az iskolákban hódított legelébb. Nem biztos, hogy ma is az első öt között található a hazai oktatási intézmények népszerűségi listáján. Mindenesetre az idei Eb a sportág remek hírverésének bizonyult, jó szereplésünk így a dicső múlt felidézésének is bevált…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek